Az Országos Bírói Tanács (OBT) kihelyezett gyulai ülésén igent mondott az Igazságügyi Minisztérium megállapodási javaslatára, amely reformokhoz köti a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelését.

A hivatalos összefoglaló szerint az ülésen név szerinti szavazás volt, a négyoldalú megállapodás tervezete nagyon szorosan, 8:7 arányban ment át.

Az igennel szavazók között volt Szabó Péter, az OBT és Varga Zs. András, a Kúria elnöke is, utóbbi hivatalból a Tanács tagja.

Az igazságszolgáltatásban dolgozók körében már napok óta hatalmas volt a felháborodás nemcsak a tervezet, hanem a módszer miatt is, hiszen a kormány semmilyen módon nem tehetné meg, hogy a fizetésemelést összeköti az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló tervekkel.

A törvények szerint az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatát az illetményalap növeléséről változtatás nélkül kellett volna beleírni a költségvetési tervezetbe. A kormány ezt figyelmen kívül hagyta, ehelyett a bíróságokról szóló fejezetbe foglalt egy nagyobb összeget személyi kiadásokra. Ennek oka néhány nap múlva derült ki: az igazságügyi minisztérium olyan megállapodástervezetet tett le az asztalra, amely a pénzhez kapcsolta a reformot, így a bírák esélyt sem kaptak arra, hogy elutasítsák azt anélkül, hogy veszélybe sodornák saját megélhetésüket vagy alkalmazottaik egzisztenciáját.

Az elfogadott nyilatkozat szerint így az érintettek 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának illetményemelést. Eszerint 2024-hez képest

• a bírák átlagos jövedelme 48 százalékkal, havi bruttó 2 millió 250 ezer forintra nőne;
• a bírósági titkárok és fogalmazók emelése 82 százalékos lenne, ami bruttó 1 millió 125 ezer forint;
• a további bírósági tisztviselők esetében pedig 100 százalékos lenne a növekedés, és az átlagbér elérné a bruttó 850 ezer forintot.

Az alapilletmény indexálásáról és automatikus emeléséről azonban szó sincs, az ágazatban dolgozóknak egy-két évente újra kell küzdeniük majd a méltó illetményekért. Ezek ráadásul átlagos összegek, ami megtévesztő lehet, mert a kiemelten magas bérű kúriai bírák és a bírósági vezetők fizetése jelentősen felhúzza az átlagot.

Cserébe az OBT elfogadta a többi közt azt a célt is, hogy

• pozitívan elbírált kérelem esetén egy bíró 70 éves koráig is a pályán maradhasson, az alsó korhatárt viszont 35 évre emeljék;
• a járásbírók a jövőben „mozgóbírók” legyenek, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának;
• az adminisztráció csökkentésére hivatkozva a civil és cégügyszakot közigazgatási hatáskörbe helyezzék.

Az IM és az OBT mellett a megállapodás másik két aláírója a Kúria elnöke, Varga Zs. András és az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György.

Ilyen ajánlatot még meghallgatni sem lehet

Mindezt rekordgyorsasággal zavarták le: információink szerint még az OBT-tagok is csak hétfő este 5 órakor kapták meg a végleges tervezetet a Magyar Bírói Egyesülettel együtt. Miután lapunk nyilvánosságra hozta annak tartalmát, a dokumentum teljes egészében az OBT honlapjára is felkerült.

A bírák számára nyilvános ülésre csak személyesen lehetett elmenni, bár úgy tudjuk, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) korábban azt kérte, ne vegyék a kérdést napirendre Gyulán, inkább Budapesten, egy nagyobb helyszínen, később tartsák meg. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor tegyék lehetővé a Skype-csatlakozást.

A tervezet elfogadását több bíró is fekete napként jellemezte, és az igazságszolgáltatás és a kormányzati hatalmi ág közti alkuként értékeli.

„Az OBT nyolc »bátor« tagja – fittyet hányva a bírói függetlenségre és a kollégák országos tiltakozására – üres és bizonytalan ígéretekért elárulta a szervezetet és a harmadik hatalmi ág függetlenségét. Én ezzel nemhogy azonosulni nem tudok, hanem sok száz kollégával egyetemben mélységesen elítélem, bennünket meg sem hallgattak a kérdésben.

A Mabie és az OBH is megbukott a vizsgán, semmit nem tettek, és végig titkolóztak a tervezetről, holott hónapok óta ment az egyeztetés. Egy bíró egy ilyen ajánlatot nemhogy nem mérlegelhet, hanem meg sem hallgathat!”

– kommentálta lapunknak a történteket egy bíró.

A kormány az elmúlt napokban nemcsak a bírók függetlenségének ment neki, ahogy azt a hvg.hu is megírta, Tuzson Bence miniszter azt is ultimátumszerűen közölte az ügyvédi kamara elnökével, hogy az állam helyett a kirendelt ügyvédek díját dobják össze inkább azok az ügyvédek, akik ezt a feladatot – éppen az alacsony díjazás miatt – nem hajlandók vállalni. A kamara elutasította az ötletet, erre a kormány most beleírja a törvénybe, hogy de.