Áttörést jelenthet a xenotranszplantációban annak az amerikai nőnek az esete, akit még 2024 novemberében műtöttek meg New Yorkban, hogy génmódosított sertésvesét kapjon. Hamarosan Alabamába is hazatérhet.
Az 53 éves Towana Looneynak egy az egymillióhoz volt az esélye, hogy megfelelő donorszervet találjanak neki. Nyolcévnyi dialízis után kapta meg a génmódosított sertésvesét.
Ausztrál kutatók megoldása segíthet megoldani a szerves hulladék jelentette globális problémát.
Felgyorsult az örökletes betegségek és más, tömegeket érintő genetikai problémák elleni harc. Egyre bővül a tudósok génmanipulációs eszköztára, ami sok ember életét mentheti meg. Professor emeritus szerzőnk cikksorozatának újabb darabja itt a hvg360-on.
Nehéz megtalálni a tökéletes karácsonyfát, ami szimmetrikus, dús, sokáig megtartja a tűleveleit, nem mellesleg maga a fenyő is gyorsan nő. Amerikai kutatók géntechnológiát vetnek be annak érdekében, hogy ilyen fenyőfákat termesszenek.
Amerikai kutatók génmódosított törpemalacok veséjét ültették be majmokba, hogy kiderüljön, működőképes lehet-e a xenotranszplantáció, azaz az eltérő fajok közötti szervátültetés. A most elért eredményük világviszonylatban is egyedülálló.
Az amerikai Revivicor olyan génmódosított sertést tenyésztett ki, amelynek veséje úgy funkcionál az emberben, mintha a saját szerve dolgozna. A eredmény igen biztató.
A környezetszennyezés csökkentését, sőt akár a klímaváltozás megállítását is remélik kutatók génmódosított fáktól, amelyek egyes példányai már a természetben növekszenek. Miattuk másképp kell aggódni, mint a gmo-gabonák esetében.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Kódolni lehet azt, hogy éles tiltakozás várható a javaslatok miatt.
Egy amerikai kutatás eredménye szerint egy új terápiával jelentősen csökkenthető, vagy akár le is állítható a myeloma multiplex nevű betegség fejlődése azoknál is, akiknek más kezelés nem vált be.
Szokatlanul élénk színű, UV fény alatt „világító" „színes tetra" és „kiwi szumátrai díszmárna" halakra figyeltek fel a szakemberek.