Génmódosított sertésvesét kapott egy amerikai nő, már otthonában lábadozik
Az 53 éves Towana Looneynak egy az egymillióhoz volt az esélye, hogy megfelelő donorszervet találjanak neki. Nyolcévnyi dialízis után kapta meg a génmódosított sertésvesét.
Az 53 éves Towana Looneynak egy az egymillióhoz volt az esélye, hogy megfelelő donorszervet találjanak neki. Nyolcévnyi dialízis után kapta meg a génmódosított sertésvesét.
Ausztrál kutatók megoldása segíthet megoldani a szerves hulladék jelentette globális problémát.
Felgyorsult az örökletes betegségek és más, tömegeket érintő genetikai problémák elleni harc. Egyre bővül a tudósok génmanipulációs eszköztára, ami sok ember életét mentheti meg. Professor emeritus szerzőnk cikksorozatának újabb darabja itt a hvg360-on.
Nehéz megtalálni a tökéletes karácsonyfát, ami szimmetrikus, dús, sokáig megtartja a tűleveleit, nem mellesleg maga a fenyő is gyorsan nő. Amerikai kutatók géntechnológiát vetnek be annak érdekében, hogy ilyen fenyőfákat termesszenek.
Amerikai kutatók génmódosított törpemalacok veséjét ültették be majmokba, hogy kiderüljön, működőképes lehet-e a xenotranszplantáció, azaz az eltérő fajok közötti szervátültetés. A most elért eredményük világviszonylatban is egyedülálló.
Az amerikai Revivicor olyan génmódosított sertést tenyésztett ki, amelynek veséje úgy funkcionál az emberben, mintha a saját szerve dolgozna. A eredmény igen biztató.
A környezetszennyezés csökkentését, sőt akár a klímaváltozás megállítását is remélik kutatók génmódosított fáktól, amelyek egyes példányai már a természetben növekszenek. Miattuk másképp kell aggódni, mint a gmo-gabonák esetében.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Kódolni lehet azt, hogy éles tiltakozás várható a javaslatok miatt.
Egy amerikai kutatás eredménye szerint egy új terápiával jelentősen csökkenthető, vagy akár le is állítható a myeloma multiplex nevű betegség fejlődése azoknál is, akiknek más kezelés nem vált be.
Szokatlanul élénk színű, UV fény alatt „világító" „színes tetra" és „kiwi szumátrai díszmárna" halakra figyeltek fel a szakemberek.
Több szempontból is megkönnyítheti a harcsatenyésztést a Auburn Egyetem munkatársainak elgondolása: a halak így ellenállóbbak lehetnek a betegségekkel szemben, és kisebb eséllyel szaporodnak, aminek szintén van jelentősége ebben az esetben.