Alig hoznak Magyarországra beruházásokat; a távol-keleti hátterű gyárak helyzete is nehezebb lehet; példátlan ütemben termelődnek újra a kórházi adósságok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A Covid-válság mélypontját idéző szintre zuhantak a magyarországi beruházások: a cégeknél nem nagyon hittek abban, hogy sok vevőjük lehet, az államnak pedig elfogyott a pénze. Arra kerestük a választ, mit tehet a kormány, miben reménykedhetnek a cégek, és borulhat-e az összeszerelő ország koncepciója.
Ami magyar terméket külföldre el lehet adni, azt még gyártják, a belföldi értékesítésre dolgozó iparágakban viszont csúnya a visszaesés.
Az iparban továbbra is dinamikus béremelkedés tapasztalható egy új felmérés szerint.
Düböröghet a populizmus, ha a járványhelyzet és a gazdaság statisztikáit egymás mellé tesszük. Nagyon egyszerű lenne egymondatos válaszokat találni arra, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, pedig kimondottan érdekes az összkép akkor is, ha részleteire bontjuk, mi okozza a váratlanul nagy gazdasági növekedést.
Eközben a Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke úgy számolja, hogy nem lehet nagy a baj, legfeljebb néhány üzemben.
Ahogy a félvezetők hiánya miatt csökkentett üzemmódra kapcsoltak az autógyárak, 28 százalékkal esett vissza a termelésük, emiatt a teljes magyar ipar mínuszban zárta a januárt. A decemberhez képest így is sikerült minimális növekedést elérni, annyira sok elektronikai termék készült.
A kamara elnöke nyári nyitásról beszél.
Szijjártó Péter külügyminiszter Párizsig ment, hogy tárgyaljon a vállalat itthoni gyárainak bővítéséről. A miniszter az Opel korábbi gyárait üzemeltető francia Peugeot-csoport vezetőivel is találkozott.
Szinte pontosan ugyanott tartott a magyar ipar idén augusztusban, mint egy évvel korábban, és már a járvány előtti szint sincs messze.
A Kaspersky új felmérése megállapította, hogy az ipari szervezetek kétharmada nem jelenti be a kiberbiztonsági incidenseket a szabályozó hatóságoknak. A kibervédelmi cég szerint bár a modern ipari-üzleti világban a megfelelőség nemcsak kulcsponti kérdés, hanem a beruházások mozgatórugója is, mégis számos tényező befolyásolja azt, hogy miként követik a vállalatok a megfelelőségi szabályokat.
Felforgatná a magyar cukoripari status quót a kormány – legalábbis ilyen elképzelés rajzolódik ki Orbán Viktor kijelentéseiből. A kormány igyekszik megváltoztatni a hazai helyzetet, mivel a belföldi fogyasztás kétharmadát importból fedezzük, és csak egy gyár termel itthon. Emellett pedig bevezetnék a fordított áfát is a cukorágazatban, hogy vissza tudják szorítani az áfacsalásokat. Szóba kerülhet még a lerombolt gyárak helyett újak építése is, de az csaknem százmilliárdos szórakozás lenne.