Ami magyar terméket külföldre el lehet adni, azt még gyártják, a belföldi értékesítésre dolgozó iparágakban viszont csúnya a visszaesés.
Megerősítette a Központi Statisztikai Hivatal az egy hete közzétett első becslését: 5,8 százalékkal zuhant vissza a magyar ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest áprilisban. 2020 májusa óta – amikor a járvány első hulláma alatt sorra állították le a gyárakban a munkát – nem volt ennél nagyobb csökkenés. Most pedig azt is részletezték, hogyan jött ki ez a szám.
Annak ellenére lett visszaesés, hogy a két legfontosabb szektorban még nőtt is a teljesítmény: a járműiparban 10,5 százalékkal – ezen belül járműből 7,4, alkatrészből 13,9 százalékkal többet gyártottak –, a villamos berendezéseknél pedig 17,8 százalékkal bővült a termelés. Ez utóbbi csoporton belül
az akkumulátorok gyártása húzta a legjobban a növekedést, ott 39 százalékkal nagyobb volt a termelés, mint egy éve.
És itt értek véget a jó hírek. Minden más ágazatban jelentős visszaesésről szólt az április:
- az élelmiszeripar teljesítménye 20 százalékkal volt gyengébb, mint egy éve, ezen belül a húsipar 19,7 százalékkal zuhant vissza,
- az elektronikai cikkeknél 12,5 százalékos visszaesést mért a KSH,
- a gumi- és műanyaggyártás 24 százalékot zuhant,
- a fémipar pedig 17,4 százalékkal teljesített gyengébben, mint egy éve.
A részletes számokból az is látszik, hogy azok a szektorok teljesítettek jól, ahonnan külföldre el lehet adni a magyar terméket, ami viszont leginkább belföldi eladásra termel, annál kimondottan gyenge az eredmény. Ez is azt mutatja, hogy nem nagyon van a legtöbb magyarnak pénze komolyabb vásárlásokra. Az év első négy hónapjában összesítve külföldre csupán 1 százalékkal kevesebb magyar árut sikerült eladni, mint egy évvel korábban, a belföldi értékesítés viszont 16,3 százalékkal esett vissza.