Az éghajlatváltozás tényét felesleges tagadni, hiszen a bőrünkön érezzük már a hatásait. A felmelegedés üteme történelmi csúcsokat dönget, és ehhez jelentősen hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagok. Ausztrál kutatók vizsgálata egy érdekes jelenséget tárt fel: az erős környezetszennyezéssel sújtott régióknál lassabb a felmelegedés üteme.
Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
A másfél fokos átlagos melegedési mértéket kellene tartanunk a század végéig, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. Már egy éve folyamatosan nem sikerül.
A Grönlandon tenyésző algák tavaszi virágzása nem tesz jót a bolygónak, hozzájárul a globális felmelegedéshez. Azonban vannak természetes „ellenségei” is ennek a növénynek, méghozzá olyan óriásvírusok, amelyek szabályozni tudják az algák veszélyes virágzását.
Egyaránt veszélyezteti bolygónkat a globális felmelegedés és a műanyag-szennyezés, azonban eddig külön emlegették ezeket. Svéd kutatók szerint azonban a két problémát egyre nehezebb elválasztani egymástól, mi több, még erősítik is egymást.
Szapudi István magyar csillagász ötlete mentén építenének egy hatalmas pajzsot a Nap és a Föld közé, hogy valamelyest mérsékeljék a globális felmelegedés hatásait.
A globális felmelegedés a korábban véltnél gyorsabban zajlik, és hosszabb ideje tart – állítják ausztrál kutatók egy tengeri szivacsokkal kapcsolatos tanulmányban.
A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.