Hazai nyugdíjparadoxon: öregedő ország, kevesebb nyugdíjas, és ráadásul – kormányzati Erzsébet-utalvány ide vagy oda – anyagilag is egyre mostohább helyzetbe kerülnek.
Hosszas viták után megszületett a döntés az alapnyugdíjról Berlinben, ahol a szociáldemokrata párt minden jogosultnak meg akarta adni a lehetőséget, míg Angela Merkel pártja, a CDU előzetes vizsgálatot követelt, mondván sok lehet visszaélés.
Mindenről volt szó a válaszban, csak az alapnyugdíjról nem.
Az OECD elemzése szerint ha folytatódnak a jelenlegi trendek, a nyugdíjrendszer miatt nagyon elszállhat az államadósság, a nyugdíjasok pedig csak szegényebbek lesznek, ezért több megoldási javaslatot is megfogalmaztak.
A gyerekek után havi 30 ezer, a felnőtteknek pedig havi 60 ezer forintos alanyi jogon járó alapjövedelmet ígért csütörtöki programbemutatóján a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Javaslatuk szerint az alapnyugdíj 90 ezer, míg a nettó minimálbér 150 ezer forint lenne.
Ingyenes gyógyszert ígér az időseknek az MSZP, az Együtt-tag háziorvos szerint ez visszaélésekre adna lehetőséget. A DK szerint az ingyen gyógyszernél több kell: magas alapnyugdíj.
Ha nem vezetik be az alapnyugdíjat, az katasztrófához vezethet, ugyanis 2030-ra akár 50 százalékra csökkenhet a nyugdíjak helyettesítési rátája. Jön a nulla nyugdíjú generáció.
Azzal a gondolattal jobb, ha a fiatalok, de még a most negyvenesek is megbarátkoznak, hogy elég kevés nyugdíjra számíthat majd az államtól az, aki 20-30 év múlva nyugdíjba megy és nem volt akár csak átlagos bejelentett fizetése. Hihetetlen probléma lehet már 2040-re az időskori szegénység, erre valamit ki kell találni. Egy mindenkinek járó minimumnyugdíj segíthetne ezen. Gondolná, hogy a 40 ezer forintos alapnyugdíjnak már örülni kell? Az alapnyugdíj koncepciójában ugyanakkor komoly buktatók is vannak, de elvetni azért sem tanácsos, mert lehetne ezzel a minden bizonnyal erőteljesen jelentkező polarizálódást tompítani.
Össztársadalmi és politikai sunnyogás van, az állam lemondott 2-4 millió szegény emberről, nem tudjuk, ők hogyan kapnak nyugdíjat – mondja Holtzer Péter nyugdíjszakértő. 20-30 millió forintot félre kellene tennie annak nyugdíjas korára, aki nem akar alábbadni életszínvonalából, és el kell fogadni, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva. A nyugdíjrendszernek a mai 35-50 évesek a legnagyobb vesztesei. Az pedig vicc, hogy igazából korrekt számaink sincsenek a ma és a jövő nyugdíjasairól. Mi lesz azzal a tömeggel, aki a rendszerváltáskor elveszítette munkáját, és azóta sincs nagyon neki? A Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (NYIKA) volt elnökével beszélgettünk.
Simonovits András nyugdíjszakértő szerint a kormány alapnyugdíjterve pánikkeltésre is, de vitára is alkalmas lehet.
Csökkentett munkanyugdíjat és egy emellett járó egységes alapnyugdíj bevezetését tervezi a kormány - értesült az Origo nemzetgazdasági minisztériumi forrásokból. Az alapnyugdíj az időskori szegénység elkerülését szolgálná, de a mostani munkaanyag szerint ehhez is 20 év szolgálati időt írnának elő.