Svéd kutatóknak sikerült megoldaniuk két problémát: össze tudták zsugorítani az agyi implantátumhoz tartozó vezetékeket, és elérték, hogy azok ne korrodálódjanak. Az elsődleges laboratóriumi tesztek ígéretes eredményre jutottak.
A 13 éves brit Oran Knowlsont volt, hogy napi több száz epilepsziás roham gyötörte, így folyamatos ápolásra szorult. Egy új eszköz azonban jelentősen javíthatja az életminőségét.
Újabb videó került fel az X-re Noland Arbaugh-ról, aki vállalta a Neuralink agy-számítógép interfészének behelyezését. Ezúttal ő maga mesélt arról, milyen a chippel együtt élni.
Sem tudományosan, sem a gyakorlatban nem igazán új, hogy betegek vagy sérültek az agyhullámaik felhasználásával számítógépezzenek vagy mozogjanak, de elképzelhető, hogy az újabb agyi implantátum valamikor piacképes termékhez vezet.
Kilencven napon át napi 12 órán keresztül volt bekapcsolva az alanyoknál a Stanford Egyetemen fejlesztett agyi implantátum. Az agysérült betegek teljesítménye átlagosan 32 százalékkal javult.
„Teljesebb, szabadabb életet” élhetnek a lebénult betegek egy új, a mesterséges intelligenciát is bevető eszköznek köszönhetően a Feinstein Orvosi Kutatóintézet munkatársainak reményei szerint.
A Synchron nevű amerikai cég a nyílt agyműtét helyett az érhálózaton keresztül juttatja el az agyig azt a szerkezetet, ami képes kiolvasni és konvertálni az agyból érkező jeleket.
A szerkezethez egy egyedi számítógépes program tartozik, amely képes értelmezni a beteg agyi jeleit.
A Neuralink egy beszédes álláshirdetést tett közzé: a klinikai vizsgálataikhoz keresnek olyan szaktekintélyt, aki irányítani tudja a projektet.
A 62 éves férfi ennek segítségével tett közzé egy rövid bejegyzést a közösségi médiában.
A most 60 éves Berna Gomez 42 éves korában veszítette el látását, miután a látóidegei egy betegség következtében károsodtak. Aztán jött a tudomány és egy parányi „protézis.”
A New York-i Egyetem kutatói patkányokon kísérletezték ki, hogyan lehetne fájdalomcsillapítók nélkül kezelni a fájdalomérzetet.