Ukrajna tagsága sosem volt realitás, cserébe komoly garanciákat kapott arra, hogy nem marad egyedül Oroszország ellen. A vilniusi találkozó legnagyobb győztese mégsem Kijev, hanem a NATO maga – közéleti podcastunkban Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjével értékeltük a NATO-csúcsot.
Finnország akár pár héten belül, Svédország pedig valamivel később adhatja be a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A Kreml már fenyegetőzik, azonban kizárt, hogy Ukrajnához hasonlóan megtámadja Finnországot. A csatlakozásnak szimbolikus jelentősége van, Putyin pedig újabb lehetőséget kap arra, hogy az ukrán háború jogosságát hangoztassa, még úgy is, hogy a támadással sikerült egy oroszellenes ukrán nemzetet létrehoznia. A szankciók egyelőre nem állítják meg Putyint, de van, amivel őt is meg lehetne fogni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este jelentette be, hogy Moszkva elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, majd nem sokkal később orosz fegyveres erők „békefenntartás” céljából bevonultak a területre. Az orosz-ukrán konfliktus hátteréről, értelmezéséről és lehetséges kimeneteléről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.
Látszólag nyugodt időszakot élünk Európában, ami a terrorfenyegetettséget illeti. Ebben szerepe lehet a hatékonyabb megelőzésnek és annak, hogy a nyugati hatalmak több konfliktuszónát is elhagytak az elmúlt években. Az idilli állapot azonban akár egy pillanat alatt véget érhet.
A világot felkészületlenül érte a járvány, így az orvosok mellett máris szót kaptak a válságkezelésben a katonák. Idehaza is kivezényelték őket az utcákra és a stratégiai vállalatokhoz. Közben vannak, akik félelemből már maguk is fegyverkeznek.
Benkő Tiborék helyszínre rendelt irányító csoportjai első körben valószínűleg még csak logisztikához és objektumvédelemhez értő honvédekből állnak majd, ha viszont a rendkívüli helyzet súlyosbodik, akkor bekövetkezhet bármelyik cég felügyelet alá vonása a közérdekre hivatkozva. Az első körben kiválasztott cégekhez már javában érkeznek az irányítócsoportok, amelyek óhatatlanul belelátnak majd kényes, akár komoly értéket képviselő üzleti titkokba is.
Az iszlamista terrorizmus a menekültválság nélkül volt (van és lehet), és ha ma valaki az Európába érkezett menekültek tömegét terroristának bélyegzi, az olyan, mintha egy légitársaságot vádolna meg ugyanezzel azért, mert az egyik utasa később terrorcselekményt hajtott végre – állítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője. Tálas Péter szerint jóformán kizárt, hogy a keddi brüsszeli támadássorozat ad-hoc jellegű, például a Salem Abdeslam elfogása miatti bosszúakció lett volna.
A tíz évvel ezelőtti New York-i terrortámadások háromezer áldozatot követeltek – a jelenleg ismert adatok alapján. Csak az elmúlt hét évben 111 ezer ember esett áldozatul terrorakciókban a világon. Irakban, Pakisztánban és Afganisztánban mintegy hetvenezren haltak meg terrorakciókban. Vagyis még ma is nehéz felmérni, hogy milyen tragédiához vezetett az Amerika elleni 2001-es terrorakció.
A terrorizmus története ugyan évezredekre nyúlik vissza, és éppen a vallási terrorizmus már az ókorban megjelent. Ennek ellenére a modern, vallási terrorizmus viszonylag újkeletű jelenség – mondja a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója, Tálas Péter. Az egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint a posztmodern terrorizmus, az al-Kaida megjelenése a globalizáció egyik terméke, amely már nem konkrét követeléseket fogalmaz meg, hanem bizonyos értelemben ideológiává vált.
Kizárt, hogy az irakihoz vagy afganisztánihoz hasonló átfogó nemzetközi hadművelet induljon Líbia ellen, nyugati szárazföldi haderő biztosan nem fog az észak-afrikai ország területére lépni - mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.
A nyugati katonai beavatkozás célja Líbiában nem a Kadhafi-rendszer megbuktatása, sokkal inkább a szemben álló felek közötti aszimmetrikus erőviszonyok kiegyenlítése - állítják a hvg.hu által megkérdezett biztonságpolitikai szakértők. Az akción nyerhet és bukhat is a Nyugat, de ha a líbiai diktátor esetleg talpon is marad, képtelen lesz kitörni elszigeteltségéből.
A merénylők fekészültsége, a fegyveres erők morális válsága és a kevés biztonsági eszköz vezethetett a domogyedovói merénylethez Tálas Péter, biztonságpolitikai szakértő szerint.