A rendkívüli helyzet miatt bevezetett intézkedés nagyon komplex kérdés: a lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyértelműen vannak pozitív, az ország működését támogató hatásai, ugyanakkor érthetően vet fel aggályokat is. A nyugtalanító kérdések ezzel kapcsolatban szerintük is pontosan ugyanazok, mint ami az alaphírről szóló cikkünkre érkező olvasói reagálásokból is világosan kitűnt: vajon milyen mértékű beavatkozást jelent mindez ezeknek a valamennyiünk számára valóban fontos cégek életébe, és nem jelent-e lehetőséget visszaélésekre az eddig is erőből politizáló és a központosítást nyíltan kedvelő Orbán-kormány kezében.

Főleg, hogy a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: első körben választottak ki 140 céget, de a kör még bővülhet, mert szerinte

több száz olyan vállalat van, „amely különleges jogrendben olyan infrastruktúrát képvisel, hogy ott a honvédségnek lehet szerepe, helye és feladata”.

Rákérdeztünk, de válaszként már a honvédelem.hu oldalra kikerült vállalatok listáját kaptuk meg, hol jelentek meg rögtön a honvédelmi irányító csoportok. Ahogy előre körvonalazták, ezek elsősorban a távközlés, a közlekedés, az egészségügy-gyógyszeripar, illetve az energetika területéről kerültek ki, értelemszerűen köztük vannak a nagy közműszolgáltató cégek, de például az Auchan Magyarország Kft. is, míg utóbbi kereskedelmi versenytársai nem szerepelnek a listán.

Ez még csak a kezdet?

A cégekhez kiküldött irányító csoportok a minisztériumban létrehozott központnak jelentenek, amely felfelé már közvetlenül az operatív törzzsel van kapcsolatban – mondta Benkő.

Többször hangsúlyozta, hogy a nemcsak katonákból, hanem rendőrökből és katasztrófavédelmi szakemberekből kikerülő delegáltak azért mennek, hogy mindenben a zavartalan működés érdekében járnak el, „felmérni, összehangolni, egyeztetni és segíteni” mennek.

Egy közjogban jártas jogász forrásunk névtelenséget kérve azt mondta, hogy ez egyelőre a legenyhébb verzió ahhoz képest, hogy a magyar jogrend is – többek közt a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egy 2010-es módosítása – lehetőséget ad a kormány számára, hogy közérdekből, adott helyzetekben gazdálkodó szervezeteket akár sokkal mélyebben a felügyelete alá vonjon. Ez már drasztikusabb beavatkozást jelent, ilyenkor az állam képviseletében teljes egészében felügyelete alá vonhatja a cégeket, ilyenkor kell a jóváhagyásuk minden fontos döntéshez. Erről a honvédelmi tárca eddigi kommunikációja alapján nincs szó, de a jogi lehetőség szerinte ehhez adott, ha ezt a kormány szükségesnek látná.

Nem árt, ha begyakorolják

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő indokoltnak tartja a lépést, mert „még ha egyelőre nincs is éles helyzet, egyáltalán nem árt, ha előre gondolkodnak és begyakorolják”, hogy ne ennek bekövetkezésekor kelljen nulláról kezdeni. „Ilyen rendkívüli időszak nem volt gyakorlatilag a rendszerváltás óta. Az ország védelmi rendszerében a honvédségnek, a rendőrségnek és a katasztrófavédelemnek tudnia kell együtt működni” – mondta.

„Nem arról van szó, amit a filmekben szoktunk látni, hogy odamennek valahova a hatalmi erők és átveszik az irányítást. Ahogy be is jelentették, ez egyelőre két dolgot jelent: biztosítják ezeknek az ország működése szempontjából stratégiailag fontos cégeknek a védelmét, másrészt besegítenek a koordinációba. Vagyis odamennek, körülnéznek, megvizsgálják, mi hogyan működik most, és lehetne-e ezt jobban megszervezni” – magyarázta, szerinte ugyanis a honvédség egyik ereje a logisztikai tudás. „A munkaszervezéshez és a racionális gondolkodáshoz tényleg értenek, ebben jók” – jegyezte meg.

Ha már az elosztást is irányítani kellene, képben lesznek

Ezért bár a friss bejelentés után a részletek nem ismertek, úgy véli, hogy döntően objektumvédelemmel foglalkozó és logisztikai szakemberek vesznek majd részt ezeknek a helyszínre települő egységeknek a munkájában. „Azért kell látniuk belülről a működést, hogy amennyiben racionalizálni kell valamit, javaslatot tudjanak tenni, például ha jobban is meg lehetne szervezni mondjuk a szállítást, ellátást. De az elkövetkező hónapokban sor kerülhet arra is, hogy már az elosztás szervezése is szükséges, akkor is ez a fajta tudás kell” – tette hozzá Tálas Péter.

Egy névtelenséget kérő, katonai körökben jártas forrásunk szerint azért sem meglepő a mostani lépés, mert „az Orbán-kormány eddig is a veszélyhelyzet érzetének a fokozására játszott, láttuk a migránsozást, évek óta abban élünk, hogy mindig jön valami ellenünk.

Sokat kiabálták a farkast, erre most itt van” – jegyezte meg. Ez szerinte azért baj, mert emiatt

egy érthető és logikus intézkedés is úgy tűnhet fel, mint egy újabb „biztonságiasítás” és hatalmi lépés.

„Miközben nem azt látjuk, hogy a magyar társadalom túl fegyelmezetten reagálna erre az új helyzetre, vagyis igenis szükség lehet a katonaság munkájára” – tette hozzá.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is logikusnak tartja, hogy „katasztrófák, így egyebek mellett a tömeges megbetegedést okozó vagy ezzel fenyegető járványok elleni védekezés részeként a kormány a gazdasági szereplőkre is kiterjedően olyan intézkedéseket tesz, amelyek normális körülmények között elképzelhetetlenek lennének”. Ő is hivatkozott arra, hogy akár teljesen át is vehetnék egyes vállalatok irányítását, hiszen „a vállalatok rendes, azaz profitorientált működésénél a jelen körülmények között előrébb való a polgárok és a gazdasági élet szereplőinek elengedhetetlen szolgáltatásokkal történő ellátása”.

Megvéd-e egy titoktartási nyilatkozat?

A jogi igazgatót kifejezetten az adatvédelmi szempontokról is kérdeztük, miután a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy minden érintett cég vezetőinek „tájékoztató levelet küldött”, amelyben az is szerepel: ha minősített, titkos adatok derülhetnek ki a helyszíni jelenlétük során, akkor „a katonáinkat nyilatkoztatni kell”. Ilyenek minden cég életében, működése során értelemszerűen keletkeznek, vagyis valószínűleg alapból üzleti titkoknak minősülő adatokhoz férnek majd hozzá a HM delegáltjai, és ezért kell titoktartási nyilatkozatot tenniük.

„Számunkra az a fontos, hogy teljes egészében ismerjük meg a helyzetet, ismerjük meg a munkát és tudjuk áthelyezni úgy a feladatokat, ahogy azt az ország érdeke megkívánja” – fogalmazott Benkő Tibor.

Ligeti szerint ez az egyik aggodalomra okot adó körülmény: a cégek minden adatához való hozzáférés azt jelenti, hogy akár az összes céges titkot, az üzleti terveket, a szerződéseket, megrendeléseket, árképzési és más bizalmas adatokat is megismerhetnek az irányító csoportok. „Ha a veszély elmúltával az a kormányalkalmazott, aki ilyen bizalmas adatok birtokába jutott, netán visszaélne ezzel a tudással, az hatalmas károkat okozhat az érintett cégeknek. Ezért a cégek ilyenkor joggal várhatják, hogy az irányítást ideig-óráig átvevő, vagy legalábbis abba beleszóló és belelátó állami felügyelők titoktartási garanciákat adjanak” – magyarázta.

Kiemelte, hogy a titoktartási nyilatkozat polgári jogi okirat, vagyis megszegése esetén a cég a polgári bíróságoktól kérheti az igazának a védelmét és a kárai megtérítését. „De ilyenkor nemcsak az a konkrét személy kell helytálljon, aki a titoktartási nyilatkozatot aláírja, hiszen nem ez az ember, hanem a magyar állam láthat bele a cégek irányításába. Vagyis ha a cégeknek kára keletkezik abból, hogy esetleg szivárogni kezdenek olyan adatok, amelyek a veszélyhelyzet idején kerültek az állam birtokába, akkor az állammal szemben keletkezik kártérítési igényük” – mondta Ligeti, hozzátéve, hogy egyelőre még ez csak egy hipotetikus kérdés, mert egyelőre semmi nem utal arra, hogy a vészhelyzeti intézkedés bármikor meghaladhatná a törvényben megengedett kereteket.

Már az utcán lesznek, ha bevezetnék a kijárási tilalmat

Az irányító csoportok delegálásával együtt Benkő Tibor azt is bejelentette, hogy péntek reggeltől nagyobb létszámban jelennek meg a katonák az országban, amit ebből a szempontból hét járőrkörzetre osztottak. Fotóriporterünk így ma körbejárta a város olyan pontjait, ahol a csütörtökön nyilvánosságra hozott lista, illetve a józan paraszti ész alapján megjelenhetnek, de egyelőre nem látszott nyoma katonai jelenlétnek, például az MTVA, a Főtáv és más szolgáltatók, több nagy gyógyszeripari központ vagy akár a Zrínyi Laktanya környékén.

Tálas Péter szerint több szempontból lehet jelentősége a katonák hangsúlyosabb megjelenésének az utcákon, közterületeken. „Egyrészt az ilyen rendkívüli helyzetekben elindul egy sor negatív társadalmi mozgás, például más országokban már előfordult, hogy még WC-papírért is egymásnak estek a felvásárolni induló emberek. Ezeknek elejét lehet venni, egyben fokozni a biztonságérzetet, ha katonákat látni mindenhol. Másrészt ha bekövetkezne a kijárási tilalom bevezetése, akkor ennek betartásához is szükség van rájuk, együttműködésben nyilván a rendőrséggel” – mondta.

Ha Ön ilyen érintett cégnél dolgozik, információja vagy személyes tapasztalat van arról, hogyan is működnek a gyakorlatban ezek a honvédelmi irányító csoportok, akkor garantáltan anonim módon beszámolhat nekünk.