Az iszlamista terrorizmus a menekültválság nélkül volt (van és lehet), és ha ma valaki az Európába érkezett menekültek tömegét terroristának bélyegzi, az olyan, mintha egy légitársaságot vádolna meg ugyanezzel azért, mert az egyik utasa később terrorcselekményt hajtott végre – állítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője. Tálas Péter szerint jóformán kizárt, hogy a keddi brüsszeli támadássorozat ad-hoc jellegű, például a Salem Abdeslam elfogása miatti bosszúakció lett volna.
hvg.hu: Nagyon sokan tették fel a kérdést kedden, tulajdonképpen miért Brüsszelben robbantott – saját bevallása szerint is – az Iszlám Állam egyik terrorcsoportja? Miért lehetett célpont a kis országnak tekinthető Belgium fővárosa?
Tálas Péter: Brüsszel szimbolikus jelentőségű célpont, a „Nyugat”, Európa vonatkozásában kiemelkedő város, teli az Európai Unió és a NATO központi szerveivel. Egy itt végrehajtott támadás jelentősége – és láthatósága – mindenképpen nagy.
Míg a novemberi párizsi támadások a civil társadalomnak szóltak és a félelemkeltés volt a céljuk (ráerősítve egyben a migrációt és terrorizmust összekötő európai diskurzusra is), a mostani akció lehet kifejezetten az EU-nak, az európai vezetőknek szóló üzenet is. Mert bár a célpont továbbra is „puha” (azaz: az akció nem kifejezetten védett személyek ellen irányult), de az áldozatok között nagyobb eséllyel lehetnek európai szervezetekben, intézményekben dolgozók is. A robbantássorozat tehát szimbolikusan ezen intézmények ellen intézett támadásként is értelmezhető.
Emellett azt is látni kell, hogy Brüsszelben megvan egy ilyen merénylethez szükséges „infrastruktúra”: a személyek is, az eszközök is. A párizsi merényletek óta folyamatosak a brüsszeli rendőrségi, titkosszolgálati akciók – ennek nyomán világossá vált, hogy radikális iszlamista sejtek működnek, terrorcselekmények előkészítésével gyanúsítható személyek éltek, élnek a városban, így az sem meglepő, hogy még mindig vannak olyanok, akik egy ilyen támadást képesek voltak végrehajtani.
hvg.hu: A kedd esti hivatalos adatok szerint Brüsszelben reggel nyolc órakor öngyilkos merénylet történt, a reptéren két robbanás is volt, melyben 14 ember meghalt, 92 pedig megsérült. Egy órával később a metróban, Maalbeek megállónál robbant pokolgép, melynek 20 halálos áldozata van, valamint 106 ember megsérült. Lehetett ez válaszcsapás, amiért néhány napja lecsaptak az „Iszlám Állam” szíriai központjára, vagy mert belgák is harcolnak az "Iszlám Állam" ellen?
T. P.: Rakkát, az "Iszlám Állam" központját, illetve a szervezet kiképzőtáborait 2014 ősze óta célzottan és egyre növekvő intenzitással támadja légicsapásokkal a nemzetközi koalíció. Eközben folyamatosak a szervezet vezetőit célzó "likvidáló" akciók is. Túlzás lenne tehát a mostani merényletet az utolsó ilyen esethez kötni.
A belga szerepvállalás elleni „tiltakozás” lehet motivációs tényező, hiszen Belgium 2014. szeptember 15 óta vesz részt az "Iszlám Állam" elleni műveletekben, de légierejét 2015 júniusában pénzügyi források hiánya miatt már visszavonta, ezen kívül kiképzőkkel van jelen a térségben.
hvg.hu: Brüsszel napok óta terrorkészültségben van, miként lehetséges, hogy mégis végrehajtanak egy ilyen merényletet?
T. P.: Bár Brüsszel „csak” mintegy 180 ezer állandó lakosú város, de az ott található nemzetközi intézmények és a városon áthaladó nemzetközi forgalom, illetve a turizmusa valójában világvárossá teszi. „Vonzó” célpont, és mint ilyen, sok lehetőséget is ad arra, hogy egy terrortámadást itt elkövessenek – még a megerősített védelmi intézkedések ellenére is. A támadások megakadályozásának legfontosabb előfeltétele a felderítés és információszerzés. Ha az hatékony, akkor nagyobb eséllyel lehetnek sikeresek a hatóságok. Az a helyzet azonban, hogy éppen a belga titkosszolgálatok hatékonysága kívánnivalókat hagyott maga után, hiszen az is három hónapjukba telt, hogy a párizsi merényletben érintett személyekről elegendő információt találjanak.
Érdemes elvonatkoztatni az akciófilmekben látott jelentektől, amikor a nyilvánvalóan támadás elkövetésére készülő terrorista fegyverrel a kézben rohangál a városban, és senki nem képes megállítani. Egy ilyen támadásnál titokban, fedetten és az esetleges nyomokat jól rejtve készülnek az elkövetők, amit bonyolult felfedni, nehéz megtalálni a szükséges információt, a gyenge láncszemet, kihasználni a támadásokra készülők „hibáit” is.
hvg.hu: A keddi merényletek Salem Abdeslam, novemberi párizsi merényletek még szökésben lévő elkövetéjének elfogása után három nappal történtek. Szakértők szerint kizárt, hogy ennyi idő alatt egy ilyen támadást előkészítsenek. Valóban elképzelhetetlen ez? A Politico azt írja, hogy férfi lakásán talált detonátorok és egyéb eszközök a merényletekkel való szoros összefüggést mutatnak, ami azt jelenti, hogy a brüsszeli robbantások valójában az ő művének is tekinthetők, noha már korábban letartóztatták. De ha ez így van, hogy lehetséges az, hogy háromnapnyi kihallgatás során mindez nem derült ki?
T. P.: Én sem tartom életszerűnek, hogy pont Abdeslam elfogásához kötődne a támadás, mivel egy hirtelen jött ötletből születő terrorakcióval nem szoktak „személyes bosszút” állni. Azt a magyarázatot azonban nem vetném el, hogy éppen Abdeslam elfogása miatt úgy érezték az elkövetők, hogy szorul a hurok körülöttük, és még azelőtt akartak támadást elkövetni, hogy elfogják őket. Végül – a párizsi támadások mintájára – az is elképzelhető, hogy egyes elkövetőek Brüsszelen kívülről érkeztek a merényletek elkövetésére, de ezt csak a most következő vizsgálat tudja esetleg kideríteni.
Akárhogyan is volt, az biztos, hogy egy ilyen jellegű támadást hosszabb előkészítés előz meg. A brüsszeli terrortámadás kifinomultabb volt a párizsinál, ahol egy zsúfolt teremben, majd az utcán gépkarabéllyal, véletlenszerűen öltek civileket az elkövetők, akik végül felrobbantották magukat. Egy reptér, valamint a tömegközlekedési hálózatot elleni merényletet előzetes terepszemlének kell megelőznie, az akció pontos időzítést és tervezést igényel, ugyanis ilyen esetben a terrorista nyilvánvalóan maximalizálni akarja a pusztítást és az áldozatok számát. Ha Abdeslam tudott is a támadásról, a kihallgatások során nem kényszerült elmondani semmit, csak várnia kellett annak bekövetkeztét.
hvg.hu: Hogy működik ez a rendszer? Ki adhatta ki és mikor ezt a parancsot az elkövetőknek? Az elmúlt évek hasonló esetei alapján megmondható-e, hogy mennyi időbe telik egy ilyen akciót megszervezni?
T. P.: Az „Iszlám Állam” magára vállalta a brüsszeli támadást is, és e tekintetben az a legkevésbé valószínű, hogy – megint csak filmes hasonlattal élve – vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi múlt szombaton felvette a telefont, kiadta a parancsot, hogy kedden reggel Brüsszelben meg kell támadni a repteret és a metrót, majd a hithű harcosok végrehajtották azt. Az a valószínűbb, hogy a konkrét „parancsnoki láncra” soha nem fog fény derülni.
Szervezeti oldalról vizsgálva az eseményeket azt feltételezhető, hogy az európai terroristasejtek annak az általános felhívásnak a nyomán cselekszenek, mely szerint véres háborút kell vívni a „hitetlenek” ellen, és ahol csak lehet, minél több kárt kell nekik – nekünk – okozni. Az ideológiai útmutatás nyomán a helyi sejtek vagy akár egyének már képesek cselekedni, ha megszerzik az elkövetéshez szükséges eszközöket (fegyvert, robbanóanyagot). Ezt Európán belül sem lehetetlen megoldani, és nem kell mindent Rakkából becsempészni. A támadás mérete, hatékonysága, kifinomultsága és eredményessége jelentős mértékben függ attól, hogy mennyi időt és erőforrást tudnak az előkészítésre fordítani.
hvg.hu: Mennyiben a folytatása, illetve miben más a három brüsszeli robbantás, mint a legutóbbi isztambuli, a párizsi, vagy korábban a londoni és a madridi volt?
T. P.: Amennyiben mindegyiket politikai üzenetnek tekintjük, úgy egyértelmű folytatásról van szó. Az Iszlám Állam azt kívánja jelezni, hogy nem gyengült meg, cselekvési képességét a Közel-Keleten kívül is megőrizte. Érdemes viszont azt szem előtt tartanunk, hogy az IÁ ideológiája nyomán cselekvők nem szükségszerűen a szervezet, a „mag” részei. A londoni és madridi támadások ugyancsak ideológiailag hasonló, szélsőséges iszlamista, dzsihádista motivációjú támadások voltak, azonban az Iszlám Állammal rivalizáló al-Kaidához voltak köthetőek.
hvg.hu: Félő, hogy nincs vége a sorozatnak, igaz?
T. P.: Mondhatjuk, hogy az újabb támadások veszélye fennáll, és elsődlegesen olyan nyugat-európai (vagy amerikai), politikailag érzékeny célpontjaik lehetne, ahol egy ilyen támadás nagy hírveréssel jár.
Sajnos az igazi problémát nem szimplán az "Iszlám Állam" szíriai és iraki léte jelenti, hanem a dzsihádista ideológia újbóli megerősödése, ami – hasonlóan az al-Kaida egykori, régiókon átívelő tevékenységéhez – ma az „Iszlám Állam franchise” égisze alatt terjed a világban. Az ideológiát pedig fegyverrel nem lehet megölni, így ez a probléma az "Iszlám Állam" esetleges területi felszámolása után is jelen lesz.
hvg.hu: Van-e ezeknek a merényleteknek biztosan közük a menekültekhez, a menekültválsághoz? Az "Iszlám Állam" ettől függetlenül is támadja a nyugati országokat, városokat, hajt végre merényleteket, a menekültek beengedése vagy be nem engedése ezt miként befolyásolhatja?
T. P.: Iszlamista terrorizmus menekültválság nélkül volt, van és lehet. Azt, hogy a terrorcselekményre készülők a menekültekkel együtt érkeztek-e Európába, és ha igen, úgy milyen számban, senki nem tudja megmondani. Egy-egy támadás után – a nyomozás eredményei alapján visszatekintve – tudunk következtetni arra, hogy az elkövetőknek milyen csoportokhoz, európai vagy Európán kívüli országokhoz volt köze, de az a magyarázat, ami a migráció és a terrorizmus közé egyenlőségjelet tesz, nem megalapozott.
Nem kérdés: ha a terroristák fejével gondolkodunk, és látjuk, mennyire retteg Európa a menekültektől és a terrorizmustól, akkor logikusnak látszik terroristák küldése a menekültek között, hiszen a félelemkeltés is nagyobb tud így lenni. De tegyük hozzá: az eddigi tapasztalatok alapján az eszmei kiötlők és a szerzők többnyire „home grown”, helyi terroristák, és legfeljebb a bombákat önmagukkal felrobbantók, a végrehajtók közt bukkanhatnak fel a menekültek közt beszivárgók.
Sokkal komolyabb a kockázata az Európában élő – akár itt is született – emberek szélsőséges radikalizációjának és a radikálisok által elkövetett terrorcselekményeknek. Ennek forrása nem a menekültválság, hanem a bevándorlók integrációjában sikertelen európai társadalmak.
hvg.hu: Magas labdának tűnik mindenért a merkeli menekültpolitikát hibáztatni, de egyrészt a francia terrortámadás résztvevői közül az egyikről kiderült, hogy a menekültekkel – amúgy magyar hatóságokat is átverve, épp hazánkon keresztül – jutott be az EU-ba, másrészt viszont felvetődik a kérdés: vajon egy az EU köré húzott kerítés, netán fal megakadályozhat ilyen eseményeket?
T. P.: Visszautalva a fentiekre, és szem előtt tartva, hogy fekete-fehér történeteket a nemzetközi kapcsolatokban ritkán láthatunk: van kapcsolat aközött, hogy ha ellenőrizetlenül érkeznek tömegek Európába, akkor az érkezők között olyanok is lehetnek, akik kockázatot, fenyegetést jelentenek.
Ám a menekültek a bűnözés szempontjából nagyobb kockázatot jelentenek, mint a terrorizmust tekintve. De az a rizikó, hogy például miből fog valaki megélni, ha nem beszél semmilyen európai nyelvet, és korábban csempész volt, így Európában is illegális tevékenységből akarna megélni, nem mosható össze azzal fenyegetéssel, hogy lehet olyan, aki terrortámadást tervez itt. Amikor a 2015-ben Európába érkezett menekültek és migránsok tömegét terroristának bélyegezzük, olyan, mintha egy légitársaságot vádolnánk meg azért, mert az egyik utasa később terrorcselekményt hajtott végre.
A radikalizmus nem csak Európán kívül létezik, így az ellen sem kerítés, sem fal nem jelent védelmet. Az viszont sokat ronthat az Európán belüli helyzeten, a muszlim és nem muszlim közösségek, illetve egyének viszonyán, az integrációs esélyeken, ha aktívan ellenséget keresünk mindenhol.
hvg.hu: Kinek szólnak azok a szigorított biztonsági intézkedések, amit David Cameron és Heinz Fischer is bejelentett az Egyesült Királyság kikötőire, illetve Ausztria egészére? Mi értelme van ilyenkor Magyarországon a második fokozatú terrorkészültséget elrendelni?
T. P.: A kormányzati intézkedések általában arra szolgálnak, hogy a lakosságot megnyugtassák, biztonságérzetét növeljék, és megmutassák, a kormány tesz valamit. Akkor is, ha van észlelt fenyegetés, és akkor is, ha ezt csak az emberek biztonságérzete kívánja meg. Teljességgel kizárni valamely támadás lehetőségét azonba így sem lehet.
hvg.hu: A TEK páncélautók ferihegyi felvonultatása azt jelenti, hogy Magyarország valóban ki van téve egy, akár a brüsszelihez hasonló merényletnek, vagy ez inkább a kormányzati PR-ről szól?
T. P.: A B fokozatú terrorfenyegetettségbe az uniós norma szerint is belefér az, hogy a TEK páncélozott autókkal vonuljon fel fontos építményekhez. A standard elvárás azt írja elő, hogy fokozottan ellenőrizzék egyebek mellett a pályaudvarokat és a nemzetközi vonatokat, a reptereket, az aluljárókat, és a főbb közlekedési csomópontokat, valamint a szállodákat, illetve minden olyan helyet, ahol tömegek előfordulhatnak. Az is e szintre adott válasz, hogy a katonaságot nem vethetik be.
Az megint más kérdés, hogy a felsorolt területek fokozott ellenőrzésének végrehajtását ki-ki mennyire exponáltan végzi. A magyar kormány láthatóan arra helyezte a hangsúlyt, hogy az állampolgárait megnyugtassa.
