Székely János elismerte, hogy az egész társadalomnak óriási fájdalmat, csalódást okoztak a papok által elkövetett molesztálással kapcsolatos ügyek.
Székely János az Alaptörvényt is a képviselők figyelmébe ajánlja.
A cél bemutatni a jó gyakorlatokat, a roma kultúrát és "segíteni az egyházi közösségek befogadó és együttműködő képességének növelését".
A romák szegénységéről tartott előadást Vecsei Miklós romaügyi kormánybiztos és Székely János szombathelyi püspök. A társadalom felelősségéről, lehetőségeiről is szó esett a kormányzati retorikával szembemenő esten.
Székely János megint amellett foglalt állást, hogy odafigyeléssel és tisztelettel kell foglalkozni a hajléktalanokkal.
Székely János megyéspüspök levelet írt az Alaptörvény-módosításra. Szerinte szigorítani kéne az Alaptörvény másik részét is, és hosszasan sorolja, hol nincs elegendő infrastruktúra a szociális helyzet javítására. Azt is mondja: "Az egyház és a társadalom kincsei a szegények."
A püspök azt kéri, ha szigorítják a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, akkor azt is írják bele az Alaptörvénybe, hogy Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
Ferenc pápa június 18-án nevezett ki az egyházmegye főpásztorává.
Nem mindennapi találkozás: az esztergomi segédpüspök meghívta a fóti gyermekvárosban élő menekült gyerekeket, akik jártak bazilikában, dzsámiban, majd fociztak a helyi romákkal, így felfedezhették a pandzsábi-roma nyelvrokonságot.
Akárcsak a váci püspök, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke is keresztényi kötelességnek tartja a menekültek segítését.
"Krisztusi szeretettel fordulunk a bajba jutottak felé. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor máris elveszítettük a kereszténységünket" - ezekkel a szavakkal Székely János esztergom-budapesti segédpüspök sok gyakorló kereszténynek is feladja a leckét menekültügyben. A püspök levélben bontotta ki egy blognak a katolikus olvasatot.
Cigánytelepekre költöznek, lelki gondozást vállalnak, és munkát találnak a mélyszegénységben élő romáknak az egyházi cigánymissziók vezetői. A programok gyakran sikeresebbek, mint az állami felzárkóztató programok, mivel a romák jóval fogékonyabbak a vallásos üzenetekre. Az érintettek szerint az egyházak kulcsszerepet tölthetnek be a romák felzárkóztatásában.