Miközben 1945 után a Szovjetunió nagyban fegyverkezett, ellensúlyozandó a lemaradását, a nyugati társadalmak elbizonytalanítására, kormányaik gyengítésére békeoffenzívát indított. A keleti blokk országai csatlakoztak hozzá, így Magyarország is, de nyugati értelmiségiek egy része szintén bedőlt neki.
168 éve van szavuk az oroszoknak a Duna Bizottságban, sőt Sztálin idején évekig ők diktáltak. De mi is ez a nemzetközi szervezet, amely a maga nemében a legrégebbi, és amely szokatlan csöndben működik?
"Mi a béke mellett vagyunk és a béke ügyét védjük! J. V. Sztálin" – ez a szöveg szerepel a kép mellett.
Háborúk idején régebben gyakran folyamodtak a gátak felrobbantásához, de a brutális módszer sokszor visszafelé sült el. Kis árasztáshistória iszaptengerrel, a legrosszabbkor befagyott víztükörrel és ugráló bombákkal.
Ne legyünk szégyenlősek, állítsuk vissza a sztálini elnyomást – sürgeti az orosz képviselő.
Bár nem kizárt, de az uralkodó álláspont szerint kicsi az esély arra, hogy nukleáris háborúvá fajuljon az orosz-ukrán konfliktus – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Borhi László történész. A történelem során többször is felmerült egy nukleáris háború veszélye, ami rossz döntések nem szándékolt eredménye lehet. Az ettől való félelem társadalmi pszichózishoz vezet, nem jó ezzel ijesztgetni az embereket. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat záró része.
A diktátorok egészségi állapota mindenkor államtitoknak számított, ezért is érte váratlanul a világot hetven éve Sztálin halálhíre. A Szovjetunió vazallus országaiban még magasabb fokozatra kapcsolt a „népek atyjának” dicsőítése, s ebben élenjárónak bizonyult „a legjobb magyar tanítvány”, Rákosi Mátyás és kézi vezérelt sajtója.
Járó motorral állnak a kisbuszok a sopronbánfalvai kolostor udvarán, ahol a kormányülést tartják. A helyszínen akár szobát is bérelhet az, aki kormányülés-élményre vágyik.
Az orosz birodalmi gondolkodás évszázadokat ível át: kezdve a birodalomalapító Nagy Pétertől, és utódaitól a bolsevikokon át, egészen Vlagyimir Putyinig. Csak annyiban tértek el törekvéseik, hogy meddig tolják ki az orosz befolyási övezetet.
Száz évvel ezelőtt, 1922. december 30-án jött létre a világ legnagyobb állama, a Szovjetunió. Legnagyobb része, Oroszország addig is a legnagyobb volt, de ekkor még nagyobb lett. Később annál is nagyobb. Egy vesztes, szétdúlt, ezer sebből vérző állam indult el azon az úton, amelyen a világ (majdnem) legerősebb nagyhatalmává vált. Egy új, minden addigitól teljesen különböző társadalmi-gazdasági rendszer prototípusa lett, mely fénykorában dicsőségesnek és elpusztíthatatlannak látszott, aztán fenntarthatatlannak és követésre legkevésbé sem méltónak bizonyult.
Több-e a roma, kevesebb-e a keresztény? Ez néhány hónappal az októberben kezdődő felmérés után derülhet ki, de az előzményekről kis népszámlálás-történelmet mutatunk.
Hetven évvel ezelőtt, 1952. augusztus 12-éről 13-ára virradó éjszakán a moszkvai Lubjanka börtönben Sztálin parancsára meggyilkoltak 23 zsidót. Tíz szabotőrnek minősített mérnököt és a Sztálin parancsára megalakított Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 prominens aktivistáját. A szovjet zsidó értelmiség élvonalbeli képviselőit, köztük öt írót, költőt. Az ő emlékezetükre nevezik ezt az éjszakát A meggyilkolt költők éjszakájának. Ez az éjszaka a szovjetunióbeli zsidó kultúra és közösség likvidálásának szimbóluma.