Óriási óceánok boríthatják az Uránusz és a Neptunusz felszínét
A Voyager–2 űrszonda negyven évvel ezelőtt furcsa mágneses mezőket mért a két bolygónál, most egy számítógépes szimuláció adhat magyarázatot a jelenségre.
A Voyager–2 űrszonda negyven évvel ezelőtt furcsa mágneses mezőket mért a két bolygónál, most egy számítógépes szimuláció adhat magyarázatot a jelenségre.
Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót egy szenzációsnak ígért égi jelenségről szóló hír, miszerint egy valóságos „bolygóvonat fog végigrobogni” az égbolton június elején. Utánajártunk, mi a hájp mögött a valóság, mit láthatunk majd Magyarországról éjjel.
Csillagászok szerint június 3-án és 4-én hajnalban lehet majd megnézni, hogy miként sorakozik fel a Vénusz kivételével az összes bolygó az égbolton. Néhányat csak távcsővel, másokat pedig szabad szemmel is látni lehet majd.
A Voyager-2 űrszonda adataira támaszkodva olyan új modellt állítottak fel tudósok a Neptunusz és az Uránusz keletkezésével kapcsolatban, ami arra utal, hogy nincs is annyi víz rajtuk, mint ahogy eddig gondolták.
A Közép-Floridai Egyetem kutatói 100 órán át vizsgálhatták a Neptunusz pályáján túl keringő jeges aszteroidákat. Az első eredmények még csak most érkeznek be, de máris kifejezetten sokat várnak tőlük a csillagászok.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
Amerikai tudósok szerint hiába van rendkívül messze a Naptól a Neptunusz, és ér el hozzá a csillagból kevés fény, a napciklus így is hatással van a működésére.
Minden idők egyik legdrágább csillagászati berendezését tavaly karácsonykor indították el, hogy egy, a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő „parkolópályához”, az L2 Lagrange-ponthoz navigálva tudományos kutatómunkát végezzen. A James Webb űrteleszkóp legszebb és legérdekesebb képei közül válogattunk, melyeknek köszönhetően más szemmel nézhetünk a világegyetemre, mint eddig.
A NASA tudósai szerint az elmúlt 30 évben nem készült olyan tiszta kép a Neptunuszról, mint amit most a James Webb űrteleszkóp lőtt róla.
A jelek szerint a Neptunusznak lehetett egy plusz holdja, ami 150 millió éve megsemmisülhetett.
A bolygók ritka együttállásában lesz részünk hamarosan, ezért nem árt tudni, merre érdemes őket keresgélni.
A Neptunusz egy rendkívül érdekes hely, egy friss tudományos beszámoló pedig csak még furcsábbá teszi a bolygót: jelentős hőmérséklet-változást észleltek rajta.