Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére.
Ráadásul a magyar kultúra napján futottak bele egy kínos bakiba.
A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.
Az intézetet Kásler Miklós még EMMI-minisztersége alatt hozta létre, költségvetésükbe több tudományos projekt, kiállítás, ásatás, de folyóirat indítása is belefért. Idén azt is bejelentették, együttműködnek a „nemzet lelkét" jelentő Nemzeti Színházzal is, ahol a kooperáció keretén belül kialakítják azt a századokra visszamenő magyar identitást, „amit az utolsó száz-százötven év a háttérbe szorított".
„Tudományos, szakmai együttműködés" valósul meg a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház között – közölte a két intézmény szerdán. A kooperáció keretében a Kásler Miklós vezette Magyarságkutató Intézet egyetemi hallgatóknak fog beszélgetéseket tartani, és bekapcsolódik majd a színielőadások készítési folyamatába is.
A pálfordulás szótári alakjának is megfelelő váltást megelőzte a korábbi főigazgató, Horváth-Lugossy Gábor menesztése és az egykori főrégész, Makoldi Miklós lefokozása, majd ezt követően a kutatóintézet a korábbi, pozsonyi csatát sajátosan bemutató színvonaltalan animációs filmjétől is elhatárolódott.
A Magyarságkutató Intézet előző vezetése rendelte meg a filmet a pozsonyi csatáról, a mostani vezetés elhatárolódott a sokat kritizált alkotástól.
A Lovakon, nyergekben több szempontból is páratlan alkotás, részben azért, mert a tudományos élet képviselői (történészek, régészek) és a hagyományőrzők együttműködésének gyümölcseként jött létre, részben pedig azért, mert megmutatja, hogy miképpen tud a tehetség, a szakma iránti alázat és a kemény munka felülkerekedni a forráshiányból fakadó nehézségeken.
Újra nyelvvédő szerepben tetszeleg a kormány, pedig az e tárgyban hozott korábbi intézkedéseit sem vette komolyan.
A Kásler Miklós alapította szervezet munkatársainak száma két év alatt csaknem megduplázódott.
Korábban miniszteri biztosi posztot is kapott az emberi erőforrások egykori minisztere.