Szívbemarkoló erőt adnak az utcán tiltakozó diákok, akik most élesben tanulják a demokráciát. Baj, hogy ez most nem egy O1G tüntetéssorozat? Ők adják az új rendszerváltás reményét?
Miután a közös indulás kudarcot vallott, két tömörülés alakulhat ki és küzdhet meg egymással is az ellenzéki térfélen – véli Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója.
Miért mondja el annyiszor Márki-Zay Péter, hogy hétgyermekes, keresztény, konzervatív politikus? Milyen fogásokkal operál még? Mit látnak benne a választók, hogyan tudott ekkorát nyerni? Ezekre a kérdésekre adunk választ elemzésünkben Márki-Zay Péterről, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltről, akinek személye és személyisége meghatározza a következő fél évet.
Hetven körüliek, magasan képzettek és sok a szabad idejük – így jellemezhetők leginkább a tüntetésekre járók Magyarországon. Semmit rólunk nélkülünk című új könyvében Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető elemzője a demonstrációk, politikai mozgalmak alakulását vizsgálta az Orbán-rezsim tíz éve alatt.
A bizonytalan pártválasztókról elmélkedtek szakértők a Republikon Intézet online konferenciáján, ahol ezúttal számokkal is sikerült bemutatni, kik azok, akik valószínűleg fognak szavazni, de még nem tudják, kire.
Sokan tiltakoztak az utcán 2014 után is, de annyira azóta sem fagyasztotta le a Fideszt egyetlen kormányellenes tüntetés sem, mint az internetszolgáltatás megadóztatásának terve miatt utcára vonuló sok tízezer ember. De mi az oka annak, hogy eredménytelenül halnak el a tiltakozások?
Több tüntetés után felmerül, hogy legális volt-e a képviselők akciója, milyen kép alakult ki az ellenzékről és ki fog profitálni az eddigiekből? Ami fél éve még elképzelhetetlen volt, az ma már valóság: a Jobbik és a DK egyes képviselői kart karba öltve tüntettek a túlóratörvény ellen.
A hódmezővásárhelyi Fidesz-vereség után egyelőre nem egyértelmű, visszafelé sült-e el a permanens negatív kampány, a sorosozás-migránsozás, vagy a későbbiekben eléri célját és elriasztja a választókat, így az elkötelezett fideszes többség behúzhatja az országgyűlési választásokat. De az is látszik, hogy van élet a brutális anyagi fölényben lévő kormánymédia-hálózaton túl, nincs minden lefutva.
Ezrek ígérik, hogy ma este ott lesznek a Kossuth téren, a tavasz utolsó nagy demonstrációján. Mindeközben Síklaki István szociálpszichológus azt mondja, az egyes tüntetések valójában nem eresztik ki a feszültséget, inkább felerősítik azt. Marad tehát a kérdés: lehet-e tüntetésből cselekvés, elégedetlenségből rendszerváltás?
Miért nem tud hasznot húzni a CEU-s tüntetésekből a Momentum? Hogyan sülhet el az Orbán ellen kitalált népszavazási kezdeményezésük? Kik lehetnek a NOlimpia kampánnyal berobbanó párt potenciális szavazói? Mikecz Dániel mozgalomkutatóval beszélgettünk a Momentum politikájának ellentmondásairól.
Politológusok magyarázták el, miért figyelemre méltó a Momentum Mozgalom eredménye és belépője a közéletbe, milyen veszélyek és lehetőségek állnak előttük, illetve hogy a Fidesz és a baloldali ellenzék hogy reagálhat minderre.
Miért vannak egyre kevesebben a tanártüntetéseken? A románok tudatosabb állampolgárok lennének, mint a magyarok? Miért vádolják politizálással a civil szervezeteket? Ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom vezetője, Gulyás Márton aktivista és Mikecz Dániel mozgalomkutató.