A hódmezővásárhelyi Fidesz-vereség után egyelőre nem egyértelmű, visszafelé sült-e el a permanens negatív kampány, a sorosozás-migránsozás, vagy a későbbiekben eléri célját és elriasztja a választókat, így az elkötelezett fideszes többség behúzhatja az országgyűlési választásokat. De az is látszik, hogy van élet a brutális anyagi fölényben lévő kormánymédia-hálózaton túl, nincs minden lefutva.
"Piszkos kampány győzött a tisztességes munka felett", kommentálta Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi győzelmét a Fidesz jelöltje, Hegedűs Zoltán. Lázár János már régóta a nemtelen és piszkos kampánnyal riogat a Kormányinfókon, ahogy Orbán Viktor (és Charles de Gaulle) nyomán az egész Fidesz arról beszélt, az ellenzék reménytelen helyzetben van, a reménytelenség pedig gyűlöletet szül. Azaz az ellenzék fröcsögni fog.
A hódmezővásárhelyi kampány, amelyet az országos kampány előhangjaként is értelmezhetünk, azonban nem ezt igazolta. Márki-Zay Péter rendre politikai érvekkel támadta Lázárt és Hegedűst, míg ő sorra kapta a mélyütéseket:
Lázár János arról beszélt a Kormányinfón, Márki-Zay nem hódmezővásárhelyi, mert elfogadta Gyurcsány Ferenc támogatását.
"Mindig ugyanazok a vesztes, sértett, hataloméhes emberek akarják elfoglalni a várost. Nekik állás, pénz és hatalom kell. Ők már sokszor hoztak szégyent a városra, ezért 27 év alatt egyszer sem szavaztunk nekik bizalmat." Ez a röplap már Márki-Zayt és támogatóit támadta, köztük egy 92 éves pedagógust, utóbbi bűne az volt, hogy el mert menni két Márki-Zay-féle lakossági fórumra.
De akasztásra buzdítással is vádolták Márki-Zayt, aki egy fórumán azt mondta, "nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül". Bálint Gabriella, a helyi KDNP elnöke erre azt mondta: a magát mélyen vallásosnak mutató jelöltről kiderült, hogy erőszakos, kirekesztő és gyűlöletet szít. Gulyás Mártonnal is riogattak a városban: Bálint úgy tudta, Márki-Zay a városba hívta a saját magát utcai harcosnak nevező Gulyást, számos budapesti akciója ért véget zavargásokkal és rendőri beavatkozással – Márki-Zay állította, soha nem hívta Gulyást a városba, utóbbi meg nem is tervezett odautazni.
Márki-Zay megfélemlítésnek élte meg azt, amikor a jelöltsége bejelentésekor térfigyelő kamerát szereltek abba az utcába, ahol lakik. Káosszal, migránsokkal riogatták a helyieket.
Inkább a kormánypárt és szimpatizánsai éltek a negatív, nemtelen kampány eszközeivel, ami akár az országos kampány éles tesztjének is felfogható, nem is beszélve a félelemkeltő országos, kormánytájékoztatás bőrébe bújtatott migránsozós-sorosozós kampányról. Ez, egyelőre úgy tűnik, nem volt képes a fideszes törzsszavazókon túl megszólítani másokat is, azaz a Fidesz elvakult hívein túl másokra már nem hat.
- Mi lesz a negatív kampánnyal?
- Mégsem olyan mindenható fegyver a félelemkeltés?
- Folytatódik-e, erősödik vagy csökken a telefonos és egyéb csatornákon zúdított rosszízű kampány?
- Elaltatta magát a Fidesz a saját konzultációs, népszavazásos porhintésével?
Kérdés még a média és a kommunikáció hatása, illetve mellékhatása. Evidenciaként kezelhettük eddig, hogy ahol a kormány a kezében tudhatja a monopóliumnak számító megyei napilapokat, illetve a köztévé, Tv2, regionális rádióadók hálózatát, ott szinte lehetetlen mellette érvényesülni. Márki-Zay azonban, miután nem kapott a hódmezővásárhelyi rádióban, újságban elég teret, keményen kampányolt a Facebookon, napi több alkalommal posztolt, lakossági fórumokon beszélt, adta az interjúkat.
Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet elemzője szerint a negatív kampány hatása Magyarországon leginkább a demobilizálás, az emberek eltántorítása a választástól. A kormány-ellenzék, illetve az ellenzék-ellenzék közti konfliktusok felmutatása, kiélezése hagyományosan a "sárdobálás folyik, folyton veszekednek egymással"-érzés és -ellenérzés kialakulását segíti elő, amire a magyar társadalom jelentős része azzal reagál, hogy szeretne kimaradni belőle. Ezért a negatív kampány folytatása kifizetődhet a Fidesznek, amelynek az alacsony részvétel a célja, hiszen a híveit nagy százalékban tudja választani vinni. Ezt az eltántorító hatást támasztották alá Mikecz szerint a korábbi kutatások is: ezek nagyszámú kormánykritikus elégedetlent mértek, de ők mégsem álltak be az ellenzéki pártok mögé.
De ha van jó kínálat, van egy jó, hiteles jelölt, mondja Mikecz, mögé már beállnak, ezt mutatja a hódmezővásárhelyi példa. Egy 40 ezres városban amúgy is mások a dinamikák, az emberek ismerik egymást első- vagy másodkézből, és ez elég volt Márki-Zay Péternek, hogy ellensúlyozza a helyi médiaellenszelet.
Ugyanakkor a Fidesznek a hangsúlyos, országos szinten futó negatív kampányát (azaz nem a "miért", hanem a "mitől félve kéne a Fideszre szavazni") is meg kéne valahogy védeni, és nagy kérdés, mit tud ennek érdekében tenni a Fidesz. (A párt pozitív kampányát, a Családok éve programot elég gyorsan zátonyra futtatta az OLAF-jelentés árnyékában átértékelődött "család" kifejezés.)
Mit lehet erősíteni? Orbán Viktor európai szerepvállalását még jobban kiemelni? A magyar választókat annyira nem érdekli a külpolitika, a Jobbik béruniós ötlete sem lett átütő. Nehéz lenne átállítani a nagyon egydimenziós migránsozós-sorosozós kampányt, amely amilyen univerzálisnak tűnt (hiszen egyszerre lehet használni a belföldi kritikus hangok, pártok, a külföld támadásai ellen, lehetett démonizálni a civileket általa), olyan egyoldalúvá és hatástalanná válhat. És egy irányváltást ráadásul végig kéne futtatni az egész kommunikációs-kampányrendszeren.
Mikecz szerint helytállóak azok az analógiák, hogy most a netadós tüntetés utáni zavarodott kormányzati időszakhoz érkeztünk ismét – csak épp a választási kampány finisében vagyunk.
Orbán nem bántott senkit a kudarcért
