Több tüntetés után felmerül, hogy legális volt-e a képviselők akciója, milyen kép alakult ki az ellenzékről és ki fog profitálni az eddigiekből? Ami fél éve még elképzelhetetlen volt, az ma már valóság: a Jobbik és a DK egyes képviselői kart karba öltve tüntettek a túlóratörvény ellen.
"Ha normális helyzetben lennénk, a képviselők ilyet nem tehetnének" – mondja Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Intézet vezetője arra a kérdésre, vajon kérheti-e azt egy képviselő a köztévében, hogy beolvassák a követeléseit. De mára az lett a helyzet, hogy a köztévében máshogy nem kap teret és lehetőséget egy ellenzéki párt képviselője, csak így.
Polyák szerint a Momentum nevezetes Origo-járása (amely megosztotta a hvg.hu-t is, egyik cikkünkben vele szemben érveltünk, a másikban mellette) lett mérvadó: ezek a médiumok maguknak köszönhetik, ha ilyen atrocitások érik őket. Mert az nem normális egy közszolgálati televízióban, hogy a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondhatja a maga véleményét a köztévé elleni zajló tüntetésről, a politikusok akciójáról, más viszont nem.
Elsősorban politikai, nem jogi kérdés
Ha a politikusok azt érzékelik, nem kaptak lehetőséget, nem volt kiegyensúlyozott a köztévé működése, panaszt tehetnek először a tévének 72 órán belül, majd, ha az nem vagy nem megfelelően reagál, akkor a Médiatanácshoz lehet fordulni jogorvoslatért. Ez speciel egy ilyen különleges helyzetben nem életszerű Polyák szerint – amikor pillanatról pillanatra változik a helyzet, egy 3-4 nap múlva megszülető döntés nem biztos, hogy a megfelelő hatást éri el.
A köztévé nem tartja be a törvényeket, és a saját etikai kódexét sem
– mondja Polyák, a fenti alapkérdés eldöntése nem igazán jogi, hanem politikai kérdés. Ahogy az is, hogy a köztévé ne egy biztonsági szolgálati vezetővel fogadja a hozzá érkező képviselőket, hanem legalább egy szerkesztővel, kompetensebb szereplővel.
"Mégiscsak a közszolgálati televízióról beszélünk."
Aki most megalapozottnak tartja az ellenzéki politikusok viselkedését, az abba is gondoljon bele, hogy mit szólna, ha egy szélsőjobboldali párt állítana be a köztévéhez, hogy márpedig az ő mondandóját olvassák be – árnyalja a képet Polyák.
A köztévé Polyák szerint elvesztette a kommunikációs csatát azzal, hogy erőszakot alkalmazott a parlamenti képviselőkkel szemben. Nem lett volna semmi jelentősége, ha beolvassák az ellenzéki képviselők követeléseit, véli a médiaszakértő, az erőszakot viszont már nem lehet kimagyarázni.
Nem volt joguk verekedni az őröknek
Egy fél ország találgatja, jogosan vagy jogtalanul ment-e be a köztévébe az a 13 képviselő, aki aztán majdnem egy napot bent is töltött, hogy elérje az ellenzék ötpontos követelésének beolvasását. (Ez utóbbi végül elmaradt.) A képviselői jogállásról szóló törvényt rögtön az események elején szemlézte több orgánum is, az Indexen Tordai Csaba alkotmányjogász pedig végigfuttatta az egész akciósorozat legalitását.
– A képviselők jogosan léptek az MTVA területére.
– A képviselők a köztévé rendeltetésszerű működését akarták az ott tartózkodásukkal – szokatlan formában – helyreállítani.
– A biztonsági őröknek nem volt joguk őket feltartóztatni, egyrészt, mert a képviselőket mentelmi jog illeti meg, és csak a rendőrség intézkedhet velük szemben tettenéréskor. A biztonsági őr nem tehet ilyet, így megvalósult jó eséllyel a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye.
– Az MTVA nem közérdekű üzem, amit kiemelt védelem illet meg, nem is médiatartalom-szolgáltató, hanem a közmédia számára műsorokat gyártó cég. Így pedig nem jár ki neki a kiemelt védelem.
A kormányzati média nem is ezekre hegyezi ki a mondandóját, hanem azt sugallják, hogy a bejutott képviselők csak színlelték a sérelmeiket, illetve fenyegetőztek. A Hír Tv-ben megszólaló Kovács István szerint (aki a kormányhoz közel álló Alapjogokért Központ szakértője) viszont a köztévé közüzemszerű működésének ellehetetlenítésére tettek kísérletet. "Ha be akarnék menni a Paksi Erőműbe, és ott akarnék jönni-menni, nyomkodni a kapcsolótáblát, fel alá szaladgálni, ugyanúgy bilincsben vinnének el. Jogászi szemmel ezért az ellenzék érvelése megmosolyogható." A kormányközeli agytröszt szerint 5-8 börtönév is lehet a vége a képviselőknek a kaland után.
Megújul az ellenzék és a civilek viszonya?
Mi a helyzet a tüntetésekkel? Török Gábor elemző arról beszélt az InfoRádióban, hogy az ellenzéknek a stratégiai hátrányok leküzdésén kell dolgoznia: a vezető hiányán, illetve a belső megosztottságon. Nem elég nekik, hogy bekerülnek a hírekbe, vagy hogy a Facebook-élőjüket rengetegen nézik. De most jól alkalmazkodtak a politikai helyzethez, jobb válaszokat adtak. És ami lényeges változás, hogy ledőltek a pártok közti falak, és ha már egy színpadra felálltak, akkor már a közös, koordinált választási indulás nincs messze.
A Jobbik és a baloldali pártok együttes szereplésének voltak előzményei: az ÁSZ-büntetés idején a baloldali pártok is kiálltak a Jobbik mellett, a választások utáni tüntetések idején is együtt voltak a táborok. Ez a most kialakulni látszó ellenzéki egység várható volt, ez a választójogi logika, mondja Mikecz Dániel. A Republikon Intézet kutatója szerint a kényszer nagy úr, "a jobbikos szavazót előbb-utóbb nem fogja zavarni, hogy Vadai Ágnes beszél a színpadon". Ez tehát jó az ellenzéknek. Annál is inkább, mert jönnek az EP-választások alig fél év múlva, tehát kitarthat ez az egység – ráadásul az európai választásokon nem is kell összefognia boldog-boldogtalannak, mert sima listás szavazás lesz – mondta Mikecz Dániel.
Mi lehet a kifutása a tüntetéseknek? A folyamatos tüntetéseket nem lehet fenntartani, be fog indulni az értelmezési verseny, hogy mi lesz a politikai következménye a tiltakozásoknak. Győzelemként azt könyvelhetnék el, ha sikerülne visszavonatni a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságok kialakítását. A szakszervezetek pedig az ellenkező esetre, Áder János aláírása utánra is ígértek megmozdulásokat.
Az indulatok becsatornázása kérdés: nem egy új párt vagy formáció létrehozása lenne talán a célravezető. A tüntetők aktivitásának fenntartása sem feladat, inkább az ellenzéki politikusoknak kell aktívnak maradni, tettre késznek tűnni. Most ugyanis ez a kép alakult ki, hogy a politikusok egyrészt kiállnak az emberekért, másrészt azzal, hogy meghurcolást szenvednek el, emberibbek a választók szemében.
Így visszatérhet a társadalmi bizalom az ellenzéki pártokhoz: már nem az a kérdés, hogy miért ültek be a Parlamentbe, miért a NER biodíszletei, hanem összekapcsolódhat a civil és a pártpolitikai tér. A Fidesz körül egységesebb a civil kapcsolat, és a hierarchia is egyértelmű, a baloldalon ez most alakul. Azaz az ellenzéki pártok legitimációt nyerhetnek ezzel a pár mozgalmas nappal.