Orbán élteti a szabadságharcosokat, de a tüntető diákoknak azt üzeni, mégis a labancoknak volt igaza?

Egy diák szájából nem üres szólam, hogy a romokban lévő oktatással tönkre teszik a jövőjét, hanem a valóság, amit megél, illetve az, amitől retteg. Éppen ezért sokkal őszintébb az ő tüntetésük, mintha egy ellenzéki politikus állna ki ugyanezzel. Az elmúlt hetekben több diákkal beszélgettünk arról, mi motiválja őket.

Most kezdtem a hatosztályost. Ha nem lesznek jók a tanárok, akkor nincs értelme az egésznek

– mondta egy 12–13 éves fiú, aki tarthat attól, hogy sorra fölmondanak majd az ő iskolájában is. Egy 18 éves, egyházi gimnáziumba járó diák azt mesélte, számára meghatározó élmény, hogy a húga népszerű iskolájában egy idő után már nem volt tanár, ezért a szülők kezdtek el bejárni tanítani.

A 12–13 éves gyerekek számára ezek az első tüntetések, amelyeken részt vesznek. Van, akit a szülei kifejezetten támogatnak is ebben, mást a közösségi élmény vitt ki, mert minden barátja ment. Legtöbbjük a tanárok ügyén kívül nem foglalkozik politikával, de már biztos abban, hogy szavazni fog. Azt sem tartják kizártnak, hogy

ezekből a diákmegmozdulásokból jöhet létre egy komolyabb politikai erő.

A nekünk nyilatkozó diákok nemcsak a Fideszből, hanem az ellenzékből is alaposan kiábrándultak (ettől függetlenül a Fidesztől várják az oktatás helyzetének megoldását). Egy 20 éves, külföldön tanuló egyetemista úgy véli, a diákmozgalmak rengeteg fiatalnak adnak demokráciaélményt, végre elkezdtek híreket olvasni és talán később aktívabbak lesznek politikailag.

Más úgy fogalmazott,

neki – illetve társainak – a tüntetéssorozat annyira meghatározó élmény lesz, mint a korábbi generációknak 2006.

Azt, hogy a tüntető diákok most tanulják, mit jelent a demokrácia, a részvételiség, és hogyan kell élni a jogaikkal, nemcsak ők látják így, hanem a hvg360-nak nyilatkozó társadalomtudósok és Lőrinc László, az AKG történelemtanára is.