Néhány kilométerre volt egymástól a Tolnai-dombság szélén, a Mezőföldön Illyés Gyula szülőháza és Lázár Ervin gyerekkorának színhelye, mára azonban már csak hűlt helye maradt mindkettőnek. Az írók művein keresztül azonban tovább él Rácegres, ahol a „puszták népe” élt, és ahol a Négyszögletű kerek erdő csodái történtek.
Az irodalom fejedelmeként is emlegetett Illyés Gyula az 1930-as évek közepén – a versek után – prózaíróként is észrevétette magát. Az immár 40 éve elhunyt költő, író oroszországi útijegyzetkötetét kiváló pályatársak is méltatták, de máig vita tárgya.
Meghökkentő párhuzamok fedezhetők fel az 1953-ban bemutatott – s mára a feledés jótékony homályába tűnt – Petőfi-film és a közelmúltban gigaköltségvetésű szuperprodukcióként beharangozott, Most vagy soha munkacímű történelmi filmtabló előkészületei között.
Halasztások után, virtuális térbe költözve, mától mégiscsak megrendezik az ünnepi könyvhetet. A kilenc évtizedes hagyományra visszatekintő irodalmi esemény történetében csupán egyetlen esztendő volt, amikor a könyvfieszta, legalábbis országos szinten, valóban elmaradt: 1957-ben.
Az Illyés Gyula hagyatékából „frissen előkerült” s a zsidótörvények idején üldözötté váltak leveleit csokorba gyűjtő tanulmánykötet irodalomtörténeti jelentőségű adalékokkal szolgál az 1941-ben vihart kavart Babits Emlékkönyv történetéhez is – írja a HVG.
Érinthetetlen tabutéma volt évtizedeken keresztül, hogy a nemzeti költőfejedelem, Illyés Gyula felesége volt egykoron József Attila Flóra-verseinek ihletője. Az irodalomtörténeti jelentőségű háromszöget a rendszerváltás óta könyvek, tanulmányok sora taglalta. A napokban kiállítás nyílt a kivételes asszonyról, de az ott sem derül ki, hogy Flóra Szabó Lőrinc múzsája is volt.
Hogyan úszhatta meg a magyar antiszemita színjátszás egyik megteremtője a komolyabb felelősségre vonást? Hogyan lavírozott Illyés Gyula az állambiztonsággal? És hogyan gyártott – kivételesen nem egy népi író – Moldova György hamis mítoszokat az ávósokról? Egy frissen megjelent tanulmánykötet elsősorban a kommunista állambiztonság és a népi írók kapcsolatát elemzi.
Közel másfél száz szerelmes vers örökíti meg azt a három, eltérő hőfokú kapcsolatot, melyek főszereplője ugyanaz a rejtélyes nő, Kozmutza Flóra volt. A legtitkoltabbal, Szabó Lőrinccel való egymásra találását csak mostanában fedezték fel.
A kéziratok rendezésekor egy eddig ismeretlen Illyés Gyula-regényre bukkant a költő-író lánya, Illyés Mária, akinek válogatásában csütörtökön jelenik meg kötet a 110 éve született alkotó ismert és kiadatlan verseiből. A regény felismerhetően Ozorán játszódik.
Minden magyar politikus erkölcstelen, kalandor, hazudozó, magának kaparó? Ha nem, léteztek-e, hol vannak azok, akik egy másik Magyarországot akartak?
Bibó István zsidókat mentett a második világháború idején, 1956-ban utolsóként hagyta el a Parlamentet, élete vége felé az ellenzéki mozgalmak egyik jelképe lett. Bibó élete röviden, hét pontban.