Sorra mondanak fel azok a gyermekvédelmi dolgozók, akik nem vetik alá magukat a kifogástalan életvitelt vizsgáló tesztnek. A kérdőív gyermekvédelmi szakértők és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint is jogsértő. Arról, hogy milyen szűrési rendszerre lenne szükség és az megvalósítható-e a magyar gyermekvédelemben, szakértőket kérdeztünk.
Hiszen nemcsak egy bentlakásos otthonban, vagy nevelőszülőknél érhet abúzus gyereket.
A bicskei molesztálási ügy és az abból kinövő kegyelmi botrány nyomán szigorítást ígér a kormány a gyermekvédelmi intézményeket vezetőkre vonatkozó előírások terén. Kérdés, hogy a gyakorlatban ez mit ér majd, ha egyrészt a pszichológiai teszt nem jó szűrő a szakemberek szerint, másrészt akkora az emberhiány az ágazatban, hogy azt is felveszik, akinek nincs megfelelő végzettsége, és lehetetlen megoldani, hogy egy gyermekfelügyelő ne maradhasson egyedül a gyerekekkel.
Miközben egy gyermekotthoni abúzus következtében előállt politikai botránytól hangos a közbeszéd, épp a gyerekekről, a valós gyerekvédelemről alig esett szó – legalábbis a pénteki influenszertüntetésig. Magyarországon az európai átlagnál háromszor több gyereket emelnek ki családból, ám az érintetteknek nem biztos, hogy jobb körülményeket tud nyújtani ezután az állam.
Ha Magyarország nem tudja a szükséges segítséget megadni a gödi otthonban élőknek, akkor az EU avatkozzon be – követelte sajtótájékoztatóján a Mental Disability Advocacy Centre, amely azt is sérelmezte, hogy uniós pénzeket költöttek az otthonra, amikor ott megsértették az emberi jogokat.
A gyerekvédelem területén megtorpanást hozott Gyárfás leváltása, és bár az új elnök, Bienerth Gusztáv elődjére mutogatott, egy szakember szerint éppen az érkezése óta akadtak el a fiatal sportolók hatékonyabb védelmét biztosító javaslatok. Kiss László ügyét kevés gyakorlati intézkedés követte, jött viszont menetrendszerűen egy újabb zaklatási történet.
Hamis narratívával kommunikáltak a jogalkotók a gyerekkori bűnözésről, a számok lebuktatták őket - derül ki a friss HVG-ből.
Kötelező olvasmányként kellene a szülők, a pedagógusok kezébe adni Barbara Coloroso kortárs zaklatásról szóló könyvét, amely az iskolai erőszak pszichológiáját írja le és ad módszereket a megelőzésre. A hazai szakemberek egyetértenek abban, hogy a magyar iskolarendszerben rosszul kezelik az erőszakot, mert elnyomás és eltávolítás helyett erőszakmentes kommunikációval és az áldozatok érzelmi megerősítésével lehetne csak elejét venni a diákok egymás közötti brutalitásának.
Egy édesanya azon kapta a férjét, hogy az szexuálisan zaklatja az egyik lányát, később kiderült, hogy az apa molesztálta másik lányukat is. A megindított eljárások eredménytelenek voltak, sőt, most az anyát fenyegethetik "hamis vád" miatti eljárással. Az igazságszolgáltatás jelenlegi gyakorlata - számos jogász szerint - nem szolgáltat igazságot a szexuális zaklatás elszenvedőinek, akik inkább nem is indítanak büntetőeljárást támadóik ellen.