Megfelelő körülmények között szinte bárki hajlamos lehet arra, hogy tévhiteket és összeesküvés-elméleteket kövessen, nem csoda, hogy manapság már az elitben is egyre többen hangoztatnak efféle nézeteket. Mi az a tévhittölcsér és hogyan lehet lecsúszni benne? Miért hajlamosabbak a szemléletbeli eltévelyedésre azok, akik anyagi gondokkal küszködnek vagy narcisztikus személyiségek?
Az összeesküvés-elméletek egyidősek az emberiséggel, a Covid azonban korábban nem látott szintre emelte a konteókat – ma pedig már az elit tagjai közül kerülnek ki a legbuzgóbb terjesztők. Miért lesz valaki a tévhitek megszállottja, és hogyan ismerhetjük fel magunkban is a megingathatatlan téveszmék jeleit? Hogyan segíthetünk konteóhívő ismerősünkön, valóban az észérvek jelentik itt a leghatékonyabb fegyvert? Dan Ariely izraeli-amerikai kutató kötete és Krekó Péter szociálpszichológus válaszolja meg a kérdéseket.
A professzor kutatásokra támaszkodva mutatja be azokat a tényezőket, amelyek hajlamossá tehetik az embereket arra, hogy a hamis információkat befogadják és meggyőződéssel terjesszék. Ariely művét a HVG Könyvek jelentette meg.
Mi történik, amikor valaki egyre mélyebbre merül az összeesküvés-elméletek világában? A tévhittölcsér szinte észrevétlenül zárul össze az ember körül – de van-e belőle kiút? Szerkesztett részlet Dan Ariely Tévhit című könyvéből.
Hogyan vált egy egyedülálló anya, Jenny konteóhívővé egy ártatlan iskolai incidens után? – többek között ezt meséli el Dan Ariely, a pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan világhírű professzora Tévhit című könyvében. Szerkesztett részlet a kiadványból.
Egy neves viselkedéskutató egy nap arra ébredt, hogy a neten a világ egyik legveszélyesebb manipulátoraként beszélnek róla. Kétségbeesett próbálkozásai a valóság felfedésére csak tovább erősítették az üldözők hitét. Szerkesztett részlet Dan Ariely Tévhit című könyvéből.
Az átverésnek, intrikának, hazugságnak, füllentésnek, fondorlatnak, félrevezetésnek és manipulációnak szinte végtelen formája és motívuma van. De miért csináljuk ezt egymással?
Még egy hetünk van, hogy leadjuk a dolgozatunkat, így inkább netezünk vagy elmegyünk vásárolgatni. Az utolsó pillanatig halogatunk, miközben csoporttársaink irigykedve figyelnek. Ismerős a példa? De vajon jó-e ez a stratégia?
A pénz nem az a nagyszerű ösztönző erő, amelynek a többségünk feltételezi, sőt néha még eltántorítóan is hathat. A hatékony ösztönzés titka a kapcsolódás és a jelentőség érzetének megteremtése – mutat rá Dan Ariely pszichológia- és viselkedési közgazdaságtan professzor.
Ha nem tudunk jól gondolkodni a pénzről, akkor rosszul fogunk róla gondolkodni – figyelmeztette közönségét a héten Budapesten járt Dan Ariely. A neves amerikai pszichológus a TEDxBudapest rendezvényének vendégeként egyebek mellett beszélt a pénz titokzatos természetéről, a költekezés fájdalmáról, és a heti fizetés bevezetésének szükségességéről is.
A szakértelmet és a tapasztalatot hajlamosak vagyunk szem elől veszíteni, és elsősorban az erőfeszítés alapján hozunk értékítéletet - mutatnak rá pszichológusok pénzügyi irracionalitásunkra.
Mivel az ingyenes dolgoknál nem szoktunk költség-haszon elemzést végezni, jó eséllyel az ingyenes dolgot választjuk a nem ingyenessel szemben. Ez azonban nem mindig a legjobb választás - mutat rá írásában Dan Ariely pszichológia- és viselkedési közgazdaságtan professzor.