Meghalt Csapó Benő oktatáskutató
Az oktatáskutató, Szeged díszpolgára hetven évet élt. Szeged a saját halottjának tekinti.
Az oktatáskutató, Szeged díszpolgára hetven évet élt. Szeged a saját halottjának tekinti.
Ha picit jobb lenne a hazai oktatás, az önmagában megkétszerezné a magyar GDP-t – állítja Eric Hanushek, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének főmunkatársa.
Közel 7 éve, hogy Bárdos András utoljára a kamerák elé állt. Rövidesen azonban ismét közéleti témákat fog boncolgatni vendégeivel az új, hetente jelentkező műsorában, melynek első adása szeptember 24-étől látható majd a HVG360-on.
A koronavírus felborította a közoktatás működését, egyik pillanatról a másikra kellett átállnia az iskoláknak a távoktatásra, diákoknak a távtanulásra. Nem mindenütt hatékonyan, de a pedagógusok jó része azért megpróbált megbirkózni a feladattal, a tapasztalatok pedig még akár jó irányba is változtathatják az egyszer majd újra offline módba kapcsolt iskolákat is.
Kemény volt a június is ebben az évben, sok szembenézéssel és erőfeszítéssel, de néhány ember, akivel ebben az elmúlt hetekben a cikkeinkben foglalkoztunk, azt is megmutatta, hogy mi számít igazán. Összegyűjtöttük a hónap legjobb cikkeit az Élet + Stílus és a Kult rovatból.
Eddig optimista hipotézis volt, hogy a pedagógusok tudnának önállóbban, a mindenkori helyi feladatokhoz alkalmazkodva dolgozni, a távoktatás erre kézzelfogható bizonyítékot nyújtott. Széles körben megtapasztaltuk, hogy a hagyományos iskola számos tevékenységi formája felesleges, és kipróbáltunk új dolgokat, amelyek hatékonyabbnak tűnnek – állítja Csapó Benő oktatáskutató, akivel arról is beszélgettünk, miért fontos igazán a PISA-teszt eredménye.
A PISA 2014-felmérés szerint a magyar 15 évesek nem csak a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban rontottak jelentősen és kerültek a nemzetközi átlag alá, a kedden nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a kreatív problémamegoldásban még aggasztóbb a helyzet.
A magyarok húsz százaléka funkcionális analfabéta, a PISA-felméréseken alig akad kiválóan teljesítő diák, és ha marad a romló tendencia, hamarosan a fejletlen országok között találhatjuk magunkat a tanulói teljesítménymérés nemzetközi listáján. Csapó Benő, a PISA igazgatóságának magyar tagja szerint a „helyzet súlyos, de nem reménytelen”. Pozitív példa akad bőven, a kérdés, a magyar oktatáspolitikai tud és akar-e olyan hatékony választ adni a problémára, amilyet a német vagy a lengyel adott néhány éve.
A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban.