A PISA 2014-felmérés szerint a magyar 15 évesek nem csak a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban rontottak jelentősen és kerültek a nemzetközi átlag alá, a kedden nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a kreatív problémamegoldásban még aggasztóbb a helyzet.
A 2000 óta háromévenként megrendezett PISA-vizsgálatok célja annak feltárása, hogy a felmérésben részt vevő 15 éves diákok mennyire felkészültek arra, hogy megállják a helyüket a mindennapokban, képesek-e tudásukat hasznosítani, megújítani, alkalmazni. Magyarul: mennyit érnének, ha kikerülnének a munkaerőpiacra.
Mint korábban írtuk, a legutóbbi, 2012-es teszteken az általános iskolából éppen kilépő magyar gyerekek teljesítménye mind matematikában, mind természettudományokban, mind szövegértésben jelentősen romlottak 2009-hez képest, és a PISA-átlagot sem érték el. Az előbbi kettőben ráadásul 2000 és 2009 között stagnáltak a teljesítmények, így a mostani romlás azt is jelenti, hogy e két területen 2012-ben kevesebbet tudnak a magyar diákok, mint amit 2000-ben tudtak.
A romló eredmények fő oka Csapó Benő egyetemi tanár szerint az, hogy a gyengék még gyengébbek lettek. Ez azért aggasztó, mert egyre nő azoknak az aránya, akik nem érik el azt a tudásküszöböt, ami a továbbtanuláshoz, bármiféle szakmai képzéshez és így a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges.
A „legendás” magyar kreativitás, a „magyar ember a forgóajtón utánad megy be, de előtted jön ki”-effektus még adhatna némi reményt – ha igaz lenne. Sajnos e téren még rosszabb a helyzet.
Kedden ugyanis újabb sokkoló adatok láttak napvilágot a PISA-vizsgálat honlapján. Ezekből az derül ki, hogy a kreatív problémamegoldásban a magyar diákok még csúfosabb teljesítményt értek el, mint a fenti alapkompetenciák területén.
A 44-es listában a 33. helyet értük el, jelentősen lemaradva nem csak az élbolytól (Szingapúr, Korea, Japán, egyes iparosodott kínai nagyvárosok, továbbá Kanada, Finnország) behozhatatlan mértékben, de a régiónkban is egyedül – az utolsó előtti helyen lévő – Bulgáriát előzzük meg. E mérésben is 500-as átlaggal dolgoztak a szakemberek, a magyar átlag ehhez képest mindössze 459 pont volt. Ezen értéket Bulgária mellett többek között Törökországnak, Izraelnek, Chilének vagy Ciprusnak nem sikerült elérni. A sereghajtó Montenegro lett 407 ponttal.
Külön aggodalomra ad okot, hogy a magyar gyerekek több mint egyharmada olyan rossz teljesítményt ért el (1-es és 2-es kategória) e téren, amely őket – ha így marad – gyakorlatilag kizárja a munkaerőpiacról, ugyanis nem rendelkeznek azokkal a minimális képességekkel sem, amelyek alkalmassá tennék őket bármilyen, a betanított segédmunkától bonyolultabb feladat elvégzésére.
Érdekesség, hogy a lengyelek matematikában, szövegértésben nagyon jól szerepeltek, a problémamegoldásban egyelőre nem beszélhetünk „lengyel csodáról”, átlag alatt teljesítettek, hasonlóan a többi közép-európai államhoz. A térségből egyedül a cseh gyerekek problémamegoldása jobb, mint a PISA-átlag.
Robinson-effektus |
A komplex problémamegoldás vizsgálatban a tanulóknak különböző feladatokat kell megoldani, amelyek olyan valós helyzeteket modelleznek, amikor a megoldáshoz vezető út nem válik azonnal nyilvánvalóvá, és amikor a klasszikus műveltségi területek vagy tantervi tartalmak nem alkalmazhatók automatikusan. A PISA-jelentésben nem véletlenül idézik Robinson Crusoe történetét, akinek egy nem várt eseményben (egy lakatlan szigetre kerül, és túl kell élni) kell helyt állnia, s ehhez semmilyen addigi tudása automatikusan nem alkalmazható. Íme, néhány, a problémamegoldáshoz használt feladattípus: könyvtárrendszer-példa, gyerektábor-példa, mozilátogatás-példa. |