A Cozma család jogi képviselője szerint a Kúria hétfői határozatában a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla alapvető tévedését korrigálta azzal, hogy a harmadrendű vádlott bűncselekményét átminősítette testi sértésről emberölésben való bűnsegédi bűnrészessé.
Várhatóan ma dönt a Kúria a Cozma-ügyben a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványáról, amelyben a vádhatóság az álláspontja szerint törvénysértően enyhe jogerős döntés megsemmisítését és új eljárás lefolytatását kérte.
Kitűzte a felülvizsgálati tárgyalást a Kúria Marian Cozma meggyilkolásának ügyében. A nyilvános ülés szeptember végén kezdődik, a Legfőbb Ügyészség beadványáról pedig október elején döntenek – ismerteti a Magyar Hírlap csütörtöki száma.
A Cozma-gyilkosság nemrég jogerősen lezárult büntetőpere után hétfőn megkezdődött a polgári kártérítési per a Fővárosi Törvényszéken. A család 200-250 millió forint kártérítést kér.
A Népszava szerint nem szerepel egyértelmű visszautasítás abban a reagálásban, amelyet a Darák Péter főbíró küldött Navracsics Tibornak, aki a Cozma-ügy nyomán az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kezdeményezte. A lap által idézett részekből kiderül, hogy bár Darák MTI-nek adott nyilatkozata eltér a levéltől, azt közölte Navracsiccsal, hogy miniszterként nem jogosult beleszólni az ítélkezési gyakorlatba.
Navracsics Tibor, a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője szerint miniszteri kötelességének tett eleget a Kúria elnökének írt levelével, amelyben javaslatot tett a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatára. A politikus erről éves miniszteri meghallgatásán kérdésre válaszolva beszélt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában hétfőn.
Jogerősen lezárt ügyekben fogalmilag is kizárt nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra - olvasható Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Magyar Helsinki Bizottság nyílt levelére írt válaszában, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez.
A Kúria az alaptörvény és a többi jogszabály alapján mindent megtesz az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, ám az igazságügyi miniszter napokban küldött levele, illetve az abban példaként említett Cozma-ügy vonatkozásában jelenleg nincs tennivalója - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke pénteken az MTI-nek. Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője az eset kapcsán kifejtette: az alsóbb fokú bíróságok konkrét ügyeibe a felsőbb bíróságoknak nincs törvényes lehetőségük beavatkozni, csak akkor bírálhatják felül őket, ha a vádhatóság, a védelem vagy a terhelt rendkívüli perorvoslata folytán a Kúria hatáskörébe kerülnek, amire egyébként a Cozma-ügyben van lehetőség.
Ejnye, de bosszantó, ha kormányfő az ember, és hogy a bíróság el van választva tőle! És ismerjük jól a természetét: ha felbosszantják, azt nem hagyja annyiban - írja a TASZ jogásza, Hegyi Szabolcs a jogvédő szervezet blogján az után, hogy a kormány tagjai elégedetlenségüket fejezték ki a Cozma-gyilkosság ügyében született ítélet miatt. Szerzőtársa hozzáteszi: a Btk. nem rendelkezik arról, hogy a büntetésekkel a társadalom elvárásainak kellene megfelelni.
Az igazságügy-miniszter az ítélkezési gyakorlat kellő szigorának kérdését vetette fel a Kúria elnökéhez intézett levelében. Navracsics ebben felhívja Darák Péter figyelmét arra, hogy az egyes ítéletek miatti társadalmi felháborodás megrendítheti az igazságszolgáltatásba vetett hitet, majd azt írja, ha a Kúria-elnök is szükségét látja az ítéletekben megmutatkozó bírói gyakorlat következetesebbé és a társadalom elvárásaival nagyobb összhangot mutatóvá tételére, akkor tegye meg az ehhez szükséges lépéseket.