Jogerősen lezárt ügyekben fogalmilag is kizárt nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra - olvasható Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Magyar Helsinki Bizottság nyílt levelére írt válaszában, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez.
A Helsinki bizottság értelmezése szerint a végrehajtó hatalom kísérelt meg nyomást gyakorolni a bírói karra, amikor az igazságügyi miniszter levélben azzal fordult a Kúria elnökéhez, hogy intézkedjék a bírósági gyakorlat társadalmi elvárásokhoz igazítása érdekében.
Navracsics Tibor válaszában az olvasható, hogy "miniszterként felelős vagyok az igazságszolgáltatást érintő kormányzati feladatok elvégzéséért, így többek között a büntető anyagi jogi szabályok Országgyűlés elé terjesztéséért, így ha azt tapasztalom, hogy ezen szabályok gyakorlatban való megvalósulása során nem töltik be megfelelően a céljukat, úgy erkölcsi kötelességemnek érzem jelezni ezt azon személy felé, akinek az alaptörvényből eredően kötelessége a jogalkalmazás egységének biztosítása, nevezetesen a Kúria elnöke részére".
Navracsics azt mondta, hogy az alaptörvény szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A bíróságok szervezetéről szóló törvény tartalmazza részletesen azokat a szabályokat, amelyek alapján a Kúria ezt a jogát gyakorolja, illetve ezt a kötelezettségségét teljesíti. Ennek keretében a Kúria jogerősen befejezett ügyekben joggyakorlat elemzést folytat.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levelében az is olvasható, hogy az igazságügyi miniszter a Kúria elnökének írt levelében a közvélemény elvárásának figyelembe vételét, azaz egy olyan szempontot kér számon egy bírósági döntésen, amely a hatályos Büntető törvénykönyv alapján irreleváns. "Úgy is fogalmazhatunk, hogy arra bátorítja a Kúria elnökét: tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a bírák az ítélkezésük során törvényben nem szereplő szemponto(ka)t vegyenek figyelembe, azaz törvénysértő ítéleteket hozzanak".
Navracsics Tibor sajtófőnöke hétfőn közölte, hogy a miniszter a veszprémi városi televíziónak adott interjúban arról beszélt: kéri az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórum elnökétől. Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez címzett keddi levelében pedig a nagy visszhangot kiváltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletek - köztük a Cozma-ügy - miatti társadalmi felháborodásra hivatkozva vetette fel, hogy Darák Péter szerint megfelelő-e a bírósági ítéletek szigora és következetessége.
Darák Péter pénteken az MTI-nek elmondta: a Kúria mindent megtesz az egységes ítélkezési gyakorlatért, de a Cozma-ügyben jelenleg nincs tennivalója.
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi szórakozóhely előtt, segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. A gyilkosság miatt indult büntetőperben a három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla. A jogerős határozat az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta.
