A Kúria az alaptörvény és a többi jogszabály alapján mindent megtesz az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, ám az igazságügyi miniszter napokban küldött levele, illetve az abban példaként említett Cozma-ügy vonatkozásában jelenleg nincs tennivalója - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke pénteken az MTI-nek. Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője az eset kapcsán kifejtette: az alsóbb fokú bíróságok konkrét ügyeibe a felsőbb bíróságoknak nincs törvényes lehetőségük beavatkozni, csak akkor bírálhatják felül őket, ha a vádhatóság, a védelem vagy a terhelt rendkívüli perorvoslata folytán a Kúria hatáskörébe kerülnek, amire egyébként a Cozma-ügyben van lehetőség.
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi szórakozóhely előtt, segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet pedig életveszélyesen megsebesítették. A gyilkosság miatt indult büntetőperben a három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla. A jogerős határozat az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter sajtófőnöke hétfőn közölte, hogy a miniszter a veszprémi városi televíziónak adott interjúban arról beszélt: kéri az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórum elnökétől. Darák Péterhez címzett keddi levelében pedig a nagy visszhangot kiváltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletek - köztük a Cozma-ügy - miatti társadalmi felháborodásra hivatkozva vetette fel a tárcavezető, hogy Darák Péter szerint megfelelő-e a bírósági ítéletek szigora és következetessége.
"Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét e társadalmi felháborodás lehetséges következményére: a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésére" - áll Navracsics Tibornak a Kúria elnökéhez intézett levelében, amely kitér arra is, hogy "amennyiben Elnök Úr is szükségét látja az ítéletekben megmutatkozó bírói gyakorlat következetesebbé és a társadalom elvárásaival nagyobb összhangot mutatóvá tételére, tisztelettel kérem, hogy az ehhez szükséges lépéseket tegye meg".
A Magyar Helsinki Bizottság értelmezése szerint a végrehajtó hatalom kísérelt meg nyomást gyakorolni a bírói karra, amikor az igazságügyi miniszter levélben azzal fordult a Kúria elnökéhez, hogy intézkedjék a bírósági gyakorlat társadalmi elvárásokhoz igazítása érdekében. A jogvédő civil szervezet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek címzett és pénteken az MTI-hez is eljuttatott nyílt levelében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény szerint "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók".
Darák Péter Navracsics Tibor levelével kapcsolatban elmondta, hogy köszönettel fogadja és megérti, ha egy igazságügy miniszter az ítélkezési gyakorlat irányításával kapcsolatos kúriai feladatokra hívja fel a figyelmet, és kifejezi aggodalmát a Kúria elnökének, intézkedést vár tőle. Mindez érthető, hiszen a mindenkori igazságügyi miniszterek felelősséget éreznek kormányuk büntetőpolitikájáért és annak érvényesüléséért, amelynek végső soron az egyik legfontosabb terepe a büntető igazságszolgáltatás. Darák elmondta, hogy az első Orbán-kormány és Gyurcsány Ferenc kormányzása idején is volt ilyen megkeresésre példa.
A Kúria elnöke nem tartja szerencsésnek az ilyen jellegű felvetéseket, mert megítélése szerint azt a látszatot keltheti, hogy a Kúriának vannak eszközei, hatásköre az alsóbb fokú bíróságokon folyó konkrét ügyekbe való beleszólásra, holott ez nincs így, és jogállamban nem is lehet. Ez ugyanis sértené a bírói függetlenség elvét, illetve a törvényes bíróhoz való jogot. A Kúriára egyedi ügyek csak rendes vagy rendkívüli perorvoslat törvényes útján juthatnak el - mondta.
Darák Péter az eset kapcsán hangsúlyozta, hogy a Kúria kollégiumai, az egyes szakágak mindent megtesznek azért, hogy a legmagasabb bírói fórum eleget tegyen kiemelt feladatának, és biztosítsa az ítélkezés egységét.
Darák Péter azt mondta, hogy a bíróságok tevékenységét övező magas szintű állampolgári bizalom egyik legfontosabb eleme, hogy minden egyes ügyben, így a nagy közérdeklődésre számot tartó eseteknél is a legmesszemenőbbig tiszteletben tartsák azt az elvet, amely szerint az ügyben eljáró bíró van a birtokában mindazoknak az ismereteknek, amelyek alapján körültekintő döntés születhet. Túl azon, hogy az adott pillanatban nyilvánvalóan az eljáró bíró ismerheti a legjobban az ügyet, az igazságszolgáltatás egyik legalapvetőbb értéke, a pártatlanság szempontjából kulcsfontosságú az is, hogy döntését sem a közhangulat, sem más, az eljárás keretein kívüli körülmény ne befolyásolhassa. Ha pedig egy bíró mégiscsak hibát követne el, annak orvoslására kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott módon kerüljön sor - fejtette ki Darák Péter. Mindezek alapján a Kúria elnöke nem látott lehetőséget az igazságügy-miniszteri kérés teljesítésére.
A bíró a törvény szolgája, jogállamban a megválasztott parlamenti többség feladata törvényekben rögzíteni a bírák számára mindazokat a szabályokat, amelyek alapján ítélkeznek, ahogy ez éppen ezekben napokban az új Büntető törvénykönyv vitája során zajlik a parlamentben. A társadalom elvárásainak szempontjai a felülvizsgálati okok között nem szerepelnek, és ez a követelmény kizárólag jogalkotói eszközökkel érvényesíthető - jegyezte meg Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője az eset kapcsán. A társadalmi elvárás egyébként is meglehetősen nehezen megragadható, sokféle, nemegyszer ellentétes tartalommal is megtölthető kategória, amely a bíró számára teljességgel alkalmazhatatlan, hiszen sehol nem szerepel a rá nézve kötelező jogszabályokban, és a bírónak nem is lehet feladata a társadalmi elvárások szemmel tartása, és döntését a közhangulat nem befolyásolhatja - mondta.
