A vezérkari főnök az új tiszteknek: Vége a homokzsákpakolós időknek
Háborúk, forrongás, migráció – a tiszteknek háborúra kell felkészülniük, nem katasztrófavédelemre vagy békefenntartásra.
Háborúk, forrongás, migráció – a tiszteknek háborúra kell felkészülniük, nem katasztrófavédelemre vagy békefenntartásra.
A vezérkari főnök egy interjúban ismerte el, amit a hvg.hu korábban megírt, és amiről a szaktárca és a honvédség is hónapokig hallgatott: két, Koszovóban megsérült magyar katonának is amputálni kellett a lábát. Böröndi Gábor szerint mindketten művégtagot kaptak és visszatértek a szolgálatba.
Egy más témájú törvényjavaslatba rejtette el a kormány azt a kétmondatos jogszabálymódosítást, amely fenekestül forgathatja fel több tízezer katona életét. Úgy tudjuk, ez csak az első hulláma a honvédségi állományra vonatkozó szabályok tervezett “rugalmasabbá” tételének. Jöhet a sávos fizetés és a teljesítményértékelés, mostani formájában megszűnhet a szabadság és a túlóra is.
Csillagászati áron vett harckocsikat filléres drónokkal is meg lehet semmisíteni – ez az egyik olyan tanulsága az orosz–ukrán háborúnak, ami indokolttá tenné a magyar haderőreform újragondolását. Kérdés, hogy a gigabeszerzésekre kiépített rendszer képes-e erre. A logisztikai infrastruktúra például nem.
Böröndi Gábor vezérezredes szerint a háború kitörése után fel kellett rázni a honvédségi katonákat.
Ruszin-Szendi Romuluszt április végén váltotta le a miniszter a honvéd vezérkar éléről, június végén pedig a honvédségtől is távozott – tudta meg a hvg.hu. Sokáig úgy volt, hogy az altábornagy diplomataként folytatja, és az ankarai magyar nagykövetség vezetését bízzák rá, végül „más döntés született".
Korábban a kinevezés öt évre szólt.
A kormány ismét rendelettel módosított törvényt „a Magyar Honvédség hadrafoghatóságának folyamatos biztosítása”, továbbá a Honvédség „működési rendjének a Magyarország szomszédságában fennálló háborús helyzethez igazítása” céljából.
Az ügyészség kivizsgálta a honvéd vezérkari főnök “magatartását kifogásoló” feljelentést, majd bűncselekmény hiányában elutasította azt. Katonák egy csoportja azért jelentette fel Böröndi Gábort, mert úgy érezték,”szívatási” céllal, bosszúból küldte őket kiképzésre. A vizsgálat szerint, ha így is érezték, a gyakorlat NATO-kompatibilis volt, a dandártábornok pedig nem élt vissza a helyzetével.
Koszovóban a tömegdemonstrációk kezeléséből jól vizsgáztak a magyar katonák, és új rendelkezésként minden katona köteles gyakorolni a fegyver szét- és összeszerelését – mondta el Böröndi Gábor.
Azt közölték, a védelmi tanács összehívására "az orosz–ukrán háborúban fokozódó harcok miatt" volt szükség.