Ruszin-Szendi Romuluszt április végén váltotta le a miniszter a honvéd vezérkar éléről, június végén pedig a honvédségtől is távozott – tudta meg a hvg.hu. Sokáig úgy volt, hogy az altábornagy diplomataként folytatja, és az ankarai magyar nagykövetség vezetését bízzák rá, végül „más döntés született".
Napra pontosan két hónappal azután, hogy április 26-án Ruszin-Szendi Romuluszt felmentették a honvéd vezérkar éléről, június 26-án az altábornagyot a honvédségtől is eltávolították, ezzel a hadsereg egykori legfiatalabb parancsnokának csaknem három évtizedes katonai pályája ért véget – tudta meg a hvg.hu.
Ruszin-Szendi Romulusz májusban volt 50 éves, vagyis 45 elmúlt és az előírt 25 helyett már 28 év szolgálati ideje volt, így tökéletesen megfelelt a januári, 8/2023-as veszélyhelyzeti kormányrendelet előírásainak, amelyre hivatkozva az elmúlt fél évben már több száz másik tisztet, főtisztet kirúgtak a honvédségtől.
Vagyis az egykori vezérkari főnök, akiről nem tudni, hogy az elmúlt hónapokban milyen beosztásban volt, vélhetően a tömeges kirúgásokat lehetővé tevő „fiatalítás” áldozata lett. Azé a Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter ötletére levezényelt folyamaté, amelyhez ő vezérkari főnökként az arcát adta. Sokak szerint
a honvédségen belül zajló példátlan leépítés nem más, mint egyfajta politikai tisztogatás, amelyben egyébként Ruszin-Szendi több „saját embere” is elvérzett – végül most ő maga is.
Ruszin-Szendi Romulusz az arcát adta a tisztogatáshoz, amelynek most ő is áldozata lett
A vezérkari főnök menesztésére már januárban számítani lehetett - ezt állítják a honvédség belső ügyeit ismerő forrásaink -, mert a honvédségen belüli akkori tisztogatásokban a saját emberei is elvéreztek. Utódját, Böröndi Gábort „NATO-kompatibilis", „nem oroszbarát", ugyanakkor a Fideszben jól fekvő katonaként emlegetik.
Forrásaink szerint Ruszin-Szendi Romulusz sorsa valójában már hónapokkal korábban, az év eleje táján eldőlt, vagyis már akkor sokan számítottak arra, hogy előbb-utóbb távozik, a kérdés csak az volt, mikor. Ennek megfelelően az elmúlt fél évben már tudta azt is tervezni, mihez kezd majd.
A hvg.hu úgy tudja, a volt vezérkari főnök karriertervei időközben többször is változtak. Kezdetben ugyanis úgy volt, hogy Washingtonban kap majd fontos megbízatást, de erről le kellett tennie, ami információink szerint nem volt független a vezérkari főnöki poszton őt váltó utódja, Böröndi Gábor altábornagy érkezésétől.
Ruszin-Szendi Romulusz „B” terve ezután is külföldi munkavégzésre, diplomáciai karrierre irányult. Május környékén úgy állt a helyzet, hogy egy afrikai ország magyar nagykövetségén láthat el diplomataként külszolgálatot, ám azóta ez is lekerült a napirendről. Ezután a
a hvg.hu értesülései szerint komolyan felmerült, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt Törökországba küldik, és az ankarai magyar külképviselet élére nevezik ki nagykövetnek.
Egykori magas rangú egyenruhások diplomáciai karrierje amúgy nem ritka. Jó példa erre Bencze József rendőr altábornagy, 2007-2010 közötti országos rendőrfőkapitány, aki az Orbán-kormányok alatt nagykövetként folytatta: Szkopjéban, Manilában, jelenleg pedig, bár már nem sokáig, Pristinában.
Ami Ruszin-Szendi Romulusz tervbe vett állomáshelyét, a nagykövetséget illeti, azt most Mátis Viktor vezeti, aki 2018 végén lett ankarai nagykövet. Így idén év végén amúgy is lejárna a diplomáciában ugyan nem kőbe vésett és meghosszabbítható, de általában megbízatási ciklusként értelmezhető 5 éves külszolgálata.
Ruszin-Szendi ugyan kiválóan beszél angolul, az USA-ban szerzett mesterdiplomát 2014-ben, de törökül nem tud, szemben a jelenlegi nagykövet Mátissal.
Mátis fiatalként egy EU-s programban vett részt, önkéntesként egy évet töltött Törökországban, ott tanulta meg a nyelvet. Visszatérve, és az egyetem elvégzése után megpályázott egy pozíciót a külügyi tárcánál, és már 26 évesen kinevezték az ankarai követség kulturális attaséjává.
Ruszin-Szendit a kinevezése előtt nagykövetjelöltként meg kellene hallgatnia az Országgyűlés külügyi bizottságának is. A testület július 3-án ülésezett, és akkor zárt ülésen meg is hallgatott egy nagykövetjelöltet, de ő nem Ruszin-Szendi volt, hanem az újonnan nyíló nicosiai nagykövetség leendő vezetője.
Ruszin-Szendi Romulusz távozásáról a hvg.hu még a múlt héten kérdezte a Honvédelmi Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amúgy a tárca a vezérkari főnök leváltásakor sem volt bőbeszédű a felmentés okait illetően, viszont közleményük már akkor jelezte:
Ruszin-Szendi Romulusz „a haza szolgálatát más területen fogja folytatni."
A más területről, az esetleges diplomáciai szolgálatról a hvg.hu szintén még a múlt héten érdeklődött a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál is, de onnan sem kaptunk választ. Közben más forrásból úgy értesültünk, hogy bár valóban folytak egyeztetések Ruszin-Szendi diplomáciai kiküldetéséről – október elején meg is hallgathatta volna a külügyi bizottság – most úgy tűnik, mégsem így alakul a jövője, mert állítólag „más döntés született."
Nagyokat mondanak a honvédelmi vezetők, de nem tűnnek profinak a haderőfejlesztésben
Miközben tele az ország a háborús hangvételű toborzóplakátokkal, az új vezérkari főnök politikai megfelelési kényszertől vezérelt nyilatkozatokkal teszi kétségessé, hogy hozzáértőkre bízták a hadsereg modernizálását. Az új létszámkeret feltöltéséhez kötéllel kellene verbuválniuk, nem hirdetményekkel.
Így egyelőre nem világos, milyen poszton fogja a jövőben a „haza szolgálatát" folytatni Ruszin-Szendi, aki 2021-ben lett a honvédelmi tárca helyettes államtitkárából a honvédség első embere – legfiatalabb parancsnokként. Akkor fix, 2026 május végéig szóló megbízatást kapott, vagyis éppúgy idő előtt távozott, mint elődje, hiszen Korom Ferenc vezérezredes megbízatása eredetileg 2023 májusáig tartott volna.
Ismerős helyzet az is, hogy a 2021 nyarán parancsnokként hivatalba lépett Ruszin-Szendi leváltotta Korom helyettesét, Böröndi Gábort, akinek diplomáciai beosztást ajánlottak. Így lett Böröndi a honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetője. Erről a posztról hívta vissza idén a miniszter, hogy az őt leváltó, de közben szintén leváltott Ruszin-Szendi helyére lépjen.
Vér, könny, sírás, veríték, fájdalom - ez az út vezet az ütőképes honvédséghez az új vezérkari főnök szerint
Lelkesítő beszédet mondott Böröndi Gábor az első általa vezetett honvédségi állománygyűlésen. Változást, ütőképes honvédséget ígért, és hogy bízik a katonákabam hogy képesek lesznek véghez vinni ezt a várható fájdalom ellenére is. Azt is elárulta, mit kell mondani, ha esetleg valakit zavar a honvédségi aktivitás: ha átmegy a Gripen a falu fölött, az a szabadság hangja.
Új vezérkari főnökként Böröndi már nem a tömeges kirúgások, a „fiatalítás” folytatásával vetette igazán észre magát, hiszen azt Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter még Ruszin-Szendi Romulusszal elvégeztette, hanem erős nyilatkozataival és vitatott parancsnoki döntéseivel.
Hiába érezték bosszúnak vagy "szívatásnak" egyes katonák a vezérkari főnök kiképzési parancsát, az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény
Az ügyészség kivizsgálta a honvéd vezérkari főnök "magatartását kifogásoló" feljelentést, majd bűncselekmény hiányában elutasította azt. Katonák egy csoportja azért jelentette fel Böröndi Gábort, mert úgy érezték,"szívatási" céllal, bosszúból küldte őket kiképzésre. A vizsgálat szerint, ha így is érezték, a gyakorlat NATO-kompatibilis volt, a dandártábornok pedig nem élt vissza a helyzetével.
Legutóbb, néhány hete pedig az kavart botrányt, hogy a kormány ismét rendelettel módosított törvényt a honvédség „hadrafoghatóságának biztosítása”, továbbá az ukrajnai „háborús helyzethez igazítása” céljából. Ezzel erősen korlátozhatóvá válnak a katonák alapvető jogai is.
