Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, a mentális egészség és a jóllét érzése miként változik a nap folyamán. Az is kiderült: az emberek keddenként érzik magukat a legboldogabbnak.
Előbb-utóbb mindannyian megöregszünk, boldogan öregedni azonban már korántsem olyan magától értetődő. Ehhez próbálunk adni néhány fogódzót.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Lackfi Jánosnak most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: fogolydilemma, gyanúper, kétfaktoros, lósuttogó, frakkfbia.
Ki ne vágyna harmonikus párkapcsolatra? Jó vagy rossz hír, ám ezt alapjaiban meghatározza a társak érzelmi intelligenciája. Ami szerencsére fejleszthető.
Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?
A legjobb természetes vérnyomáscsökkentő és kapcsolatépítő „szer” – állítják kutatók a napokban világnappal ünnepelt ölelésről. De miért erősíti az önbizalmat is? Milyen betegségeket gyógyíthat? Kiknek írják fel receptre és kiket irritál? És tényleg működik egy párnával is?
Számos reakciót válthat ki a szervezetből a csípős íz, többek között azt is, hogy folyik tőle az ember orra. A miértre van tudományos magyarázat.
A transzgenerációs minták jelentős mértékben befolyásolják alapboldogságunk szintjét, ám minden esetben megvan a lehetőségünk arra, hogy elégedett életet éljünk – derült ki Nagy Henriett klinikai szakpszichológus, egyetemi docens a PszichoFeszten tartott előadásából.
Német kutatók muslicák vizsgálatakor fedeztek fel egy olyan mechanizmust, ami azt mutatja, hogy az agy szerotonint termel, ha megfelelő minőségű táplálékot fogyaszt az állat. Hasonló módon működhet az emberi szervezet is is.
Lelkünk egészségének nélkülözhetetlen eleme, hogy miként viszonyulunk a boldog és boldogtalan állapotokhoz. Sokszor elég tisztában lenni a realitással, és lelki munkát végezni a cél érdekében. Persze ez sem mindig könnyű.
„A természetet, az evolúciót nem igazán érdekli a mi boldogságunk, a célja a túlélésünk, a fajunk fenntartása. Pedig a boldogságot keresni nagyon is emberi dolog” – mondta a HVG-nek adott interjúban Arthur C. Brooks, aki egy egész könyvet szentelt azoknak a módszereknek és tudományos felismeréseknek, amelyek elvezethetnek a boldogabb mindennapokhoz. Az biztos, hogy hiába várunk a boldogságra, ha nem teszünk érte semmit.
A távoli és misztikus Bhután alkotmányos monarchia, és egyben a Bruttó Nemzeti Boldogság országa. Zurbó Dorottya és a bhutáni származású rendező, Arun Bhattarai <em>A boldogság ügynöke</em> című dokumentumfilmjükben fantasztikusan nagy munkával ennek a jól csengő állami koncepciónak a mélyére ásnak, hogy a végén kiderüljön, honnan is ered a bhutániak derűje, borúja.