Számos reakciót válthat ki a szervezetből a csípős íz, többek között azt is, hogy folyik tőle az ember orra. A miértre van tudományos magyarázat.
Hiába figyel oda az ember a réteges öltözködésre vagy a fertőtlenítésre, a téli időszakban nagyon könnyű elkapni valamilyen náthás megbetegedést. Ilyenkor jön az az érzés, hogy olyan jó lenne valamilyen forró, csípős dolgot enni – például egy jó levest –, ami segíthet kigyógyulni a betegségből. Érdekes módon a csípős étel fogyasztásának valóban van egy olyan hatása, hogy az ember orra folyni kezd tőle. De vajon miért?
A fűszeres ételek fogyasztása különféle reakciókat válthat ki: enyhén eufórikus örömöt, heves szívdobogást, a nyelv bizsergését, ugyanakkor gyomorégést és könnyezést is – sorolja a hatásokat az IFLScience. Emellett pedig az orr folyása is beindulhat, attól függően persze, hogy mennyire csípős az étel, és az illetőnek hol van az ehhez kapcsolódó ingerküszöbe.
Az ételek csípős ízéért általában a kapszaicin nevű alkaloid a felelős, aminek köszönhetően úgy érezzük, mintha égési sérülést szenvedtünk volna. A vegyület a paprikafélék, például a chili alkaloidja, amely a Capsicum nemzetséghez tartozik. Elsősorban a magokat tartó vékony hártyában található, bár néhány chili paprika esetében a paprika húsában is jelen van.
Vannak más vegyületek is, amelyek szintén a növényekben vannak jelen, és a kapszaicinhez hasonló reakciót váltanak ki. Ilyen például az allil-izotiocianát, ami a tormában, mustárban és a wasabiban is megtalálható.
Ezek a vegyületek irritálják a szervek és a testüregek – például a gyomor, a tüdő, a száj, a szem és az orrlyukak – nyálkahártyáját. Az irritációt az okozza, hogy a vegyületek különböző receptorokhoz kapcsolódnak, amelyeket normál esetben a hő vagy a fájdalom stimulál. A kapszaicin a TRPV1 receptorhoz kötődik.
Amikor kapszaicin jut például a bőrre, a hőreceptorok TRPV1 típusú csatornái megnyílnak, és az adott hőmérséklettől függetlenül meleget jeleznek a központi idegrendszer felé. Ezt a „fals” meleget érzékeljük, mint az erőspaprika hatását a bőrön, az orr- és szájüregben, vagy a végbél belső felületén.
A fals jelzés arra utasítja a szervezetet, hogy kezdjen el vadul nyálkahártyát termelni, hogy minél gyorsabban ürüljön az idegen anyag. Ennek köszönhetően kezd el több nyál termelődni, folyik ki az ember könnye, és igen, emiatt indul meg az orrfolyás is. Bár jó esetben az orrba nem kerül csípős anyag, az orr és a szájüreg közös receptorokat használ.
A természetben a növények védekezésként fejlesztették ki a kapszaicint, hogy az állatok ne fogyasszák el őket. Érdekes módon ez csak az emlősökre vonatkozik: a madarak például nyugodtan ehetnek chilit, nem fogja őket ingerelni, mert a TRPV1 receptoruk eltér az emberétől.
Ennek ellenére az ember az egyetlen, aki nem elkerülni akarja a kapszaicint, hanem elfogyasztani. Ennek oka, hogy a fájdalomreceptorok ingerlése enyhe stresszreakciót válthat ki a szervezetből, ami arra készteti azt, hogy jó közérzetet okozó anyagokat szabadítson fel, például endorfint és dopamint. És bár a kapszaicin nem mérgező, érdemes vele nagyon óvatosan bánni, mert rendkívül kellemetlen tüneteket okozhat. Nem véletlenül hívják úgy a paprika sprayt, hogy paprika spray.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.