A kultúra szocialista időket idéző kézivezérlését tervezgeti a kormányzat
Az állami ellenőrzés fokozását hozhatja, ha a parlament elfogadja a kulturális szféra erős központosítását előrevetítő tervezetet.
Az állami ellenőrzés fokozását hozhatja, ha a parlament elfogadja a kulturális szféra erős központosítását előrevetítő tervezetet.
A három T – Tiltott, Tűrt, Támogatott – bombabiztosnak hitt szisztémája jól működött, de nem zárt tökéletesen a feszültségekkel teli 1973-as évben. Lehalkítani igen, elhallgattatni nem tudták a hangoskodókat. Koncz Zsuzsa 50 éve megjelent, Jelbeszéd című albuma egyike volt a problematikus eseteknek.
„Ilyen messzire a szocializmus legmegátalkodottabb ellenségei sem jutottak el” – írta szerződésbontó levelében a Magvető Kiadó igazgatója 1973 tavaszán Haraszti Miklósnak a tervbe vett szociográfiájáról. A Darabbér-ügy hamar túlnőtt a könyvkiadói berkeken, de a következő hasonló esetben a hatóságok úgy látták, hogy azt „nem látszik célszerűnek” bíróság elé vinni.
A politika ügyeletes nyaloncait aligha fogja eltántorítani ünnepelt vezérük dicsőítésétől a vitathatatlan tehetségű író, alternatív színházi ember elkárhozásának példája: Gyurkó László négy évtizeddel ezelőtti sikerkönyve, a Kádár Jánosról írt életrajz máig elfedi szerzője egész életművét.
Adáshiba című komédiája és más írásai divatos szerzővé avatták a szocializmusban. A pártba nem lépett be, de nem tartja hősnek magát. A Magyar Művészeti Akadémiából (MMA) kilépett, amikor a lelkiismerete ezt diktálta. A 90 éves írót a Nemzet Művésze díjáról és a Térey-ösztöndíjról is kérdeztük. HVG-portré.
Mi volt jobb, amikor rosszabb volt? Mi volt rosszabb, amikor jobb volt? Művészetpolitika a pártállamban és a NER-ben a Demeter Szilárd-botrány fényében. Vélemény.
Halasztások után, virtuális térbe költözve, mától mégiscsak megrendezik az ünnepi könyvhetet. A kilenc évtizedes hagyományra visszatekintő irodalmi esemény történetében csupán egyetlen esztendő volt, amikor a könyvfieszta, legalábbis országos szinten, valóban elmaradt: 1957-ben.
Ritkán kelt akkora visszhangot egy könyv, mint az állambiztonsági szolgálat ügynökeként lebukott színházkritikusnak, Molnár Gál Péternek a halála után kilenc évvel megjelentetett emlékirata.
Az SZDSZ első elnöke a rendszerváltás idején kategorikusan kijelentette, hogy nem lesz profi politikus, de még sokáig a párt befolyásos személyisége maradt. A HVG 1989 augusztusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Lenin-szobrokat is kellett gyártania ahhoz a szocializmusban hogy mellette szabadon is dolgozhasson. A rendszerváltás után több alkotását is elmozdították, de így is mintegy 200 szobra áll az ország közterein a múlt héten eltemetett Varga Imrének, akit egyesek a XX. század egyik legnagyobb szobrászának tartottak.
A Rákosi-korszakbeli kommunista párt vasökleként emlegetett Államvédelmi Hatóság főnöke a köztudatban még mindig inkább Virág elvtárs, mintsem az egyik magyar kultuszfilm modelljéül szolgáló Péter Gábor. Aki egy róla frissen megjelent biográfia ellenére még számos titkát őrzi – írja az e heti HVG.