Nem turbós, kompresszoros a Micra háromhengeres kis mocija, amely nélkülözi a háromhengeres erőforrások tétova járását, de magas fordulaton surrogásával jelzi, hogy nincs ki mind a négy hengere. Változó szelepvezérlésű, közvetlen befecskendezéses, Miller ciklusú a motor, kiegyensúlyozása nem tökéletes, picit rázza a váltót és a kasztnit is. Kilencven kilométer/órás sebességnél 2400 körül forog a főtengely, 100-nál 2600-at, 110-nél 2900-at, 120-nál 3100-at, 130-nál 3400-at forog percenként a motor főtengelye. Nem kell vele féni az M0-áson sem, a szabályos kereteken belül bírja a gyűrődést autópályán is.

A Micra átlagfogyasztásával nem voltam megelégedve, szerettem volna öt liter alatti, vagy legalább öt liter körüli fogyasztást elérni (100 kilométerenként), de ez nem sikerült. A fedélzeti számítógép végig 5-5,2 literes fogyasztással hitegetett, aminek örültem volna, ugyanis rendesen meghajtottam a kicsikét. Ennek eredményeként 6,4 literes átlagot mértem az 500 kilométeres teszt végén. Nem nyomtam ki belőle a szuszt, de a cseh rendszámnak köszönhetően 10 százalékkal gyorsabban hajtottam a szokásosnál. A Micrából 110 százalékos hajszolással lehetett kihozni az izgalmakat. 98 lóerős motorja semlegesítette a kisautós megjelenés hátrányát. Nem hagytam magam, amikor mögöttem Mondeók, Passatok, vagy Octaviák tűntek fel és eltiprási szándékukat jelezték. Olyankor odaléptem a Micrának és hagytam, forrjon bennük az indulat és gyűjtögettem az elismerő pillantásokat.

Dicsérő szavakat nem kaptam, volt olyan ismerős, aki Fiat 500-nak nézte a Micrát, egy előző Micra boldog tulajdonosa pedig szinte lesajnálta az újdonságot. Nézegette, méregette, simogatta, de nem érzett vágyat és késztetést, hogy lecserélje a régit újra. Az üvegtető és a matrica tetszett neki, de a kocsi nem. A mini autók kasztjában divat lett a különcködés, a Micrához ötféle matrica rendelhető (48-98 ezer forintért), a tesztautón ízléses virágminta hirdette, hogy női autóban ülök.

A műszerfal szegényes és kopogós, dísze a navigációs kijelző, amely prémium jelleget kölcsönöz a Micrának. A műszerek, kapcsolók kerek formájúak. Start-stop rendszere kiválóan működik, nem zavaró, nem éreztem késztetést, hogy kikapcsoljam. Minden megállásnál számláló méri a megtakarított szén-dioxid mennyiségét, az egyhetes teszt során egy kilót spóroltam meg Budapestnek és környékének (Virágokat az öltözőmbe!).

A váltó többnyire pontos (a hátramenetet néha nem veszi be) ugyan, de megvezetése zajos, rúdja túl hosszú, a váltás merev és darabos, egy japán kocsitól precízebb mozgatást vár az ember. A kormány fogása jó, a kormányzás és a futómű pattogása kisautós, de nagy sebességnél is jól irányítható.

Az ülés elviselhető hosszabb úton is, a hátsó hely szűkös, a kesztyűtartó két fedeles és egy szabad fiókot rejt, a csomagtartó nagyon kicsi. 115 literes hokis táskámat hiába préseltem, nem fért be csak úgy, hogy leszedtem a kalaptartót és ledöntöttem a hátsó ülések háttámláját.

A menetzaj már 70 kilométer/órás sebesség fölött zavaró, szerencsére nem változik a sebesség növekedésével, ugyanolyan kellemetlen 90-nél, mint 130-nál. A sustorgás és a bántó zajok oka lehetett, hogy szélterelő elemeket szereltek fel az első ablakokra, de a téli gumik sem voltak csendesek.

A csúcsfelszereltségben minden benne van (Tekna: parkolóhely-mérő és hátsó radar, hathangszórós Nissan connect érintőképernyős navigációval és Bluetooth-szal, USB-csatlakozó, esőérzékelős ablaktörlők, automatikus világítás, ködlámpák, 15 hüvelykes könnyűfém keréktárcsák, elektromos tükrök). Ezért nem túlzó a Micra 4,53 milliós ára, az elektromosan árnyékolható üvegtető és az első ülések fűtése további 170 ezer forintba kerül.

Biró Csongor

Műszaki adatok