Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Le Mans-i 24 órás autóversenyen járva nemcsak üzemanyagcellás, hanem belsőégésű motoros hidrogénes versenyautókat is láttunk, és a törkölyalapú üzemanyagot égető hibrid hiperkocsikat is körbejártuk.
Nemrégiben külön cikket szenteltünk annak a H24EVO névre keresztelt versenyautó prototípusnak, mellyel a 92. Le Mans-i 24 órás autóverseny paddockjában találkoztunk.
A futurisztikus járgány 7,8 kilogramm 700 baros hidrogénből fordított vízbontás elvén elektromos energiát állít elő, ami egy relatíve kisméretű pufferaksiból érkezik meg a hátul található 884 lóerős villanymotorhoz.
A lokálisan zéró emissziós, lényegében teljesen hangtalan működésű üzemanyagcellás hidrogénes versenyautó jelentősen könnyebb, mintha hagyományos akkumulátoros villanyautó lenne, a tömege alig 1,3 tonna.
Le Mans-ban ezenkívül egy másik ígéretes hidrogénes fejlesztéssel is találkoztunk, melynek hajtásáról azonban nem üzemanyagcella és villanymotor, hanem egy hidrogént a hengereiben hasznosító normál belsőégésű motor gondoskodik.
A végeredmény azonban itt is ugyanaz, a – minimális nitrogénoxid kibocsátást leszámítva – lényegében zéró emisszió és a kipufogón kicsepegő tiszta víz.
A Solution F által fejlesztett GT3 kategóriás Foenix H2 utasterének közepén, közvetlenül a sofőr mellett található a hatalmas hengeralakú hidrogéntartály, melyben 8,5 kilogramm hidrogén tárolható.
Utóbbi a GM eredetű 6,2 literes feltöltött V8-as motorban ég el, a 612 lóerős legnagyobb teljesítmény 6500-as fordulatszámon ébred, a 700 Nm-es csúcsnyomaték pedig 4500-tól áll rendelkezésre.
És ezúttal nem ingerszegény villanyautós hangzás, hanem hamisítatlan petrolhead muzsika az értő közönség jutalma.
Az alig 1,3 tonna tömegű, hatfokozatú szekvenciális váltós és hátsókerék-hajtású Foenix H2 4,95 méter hosszú és mindössze 1,24 méter magas, a 18 colos kerekeken gördülő versenyautó végsebessége 280 km/h.
A francia gyártó és az amerikai Saleen Le Mans-ban jelentette be, hogy közös fejlesztéseik első kézzel fogható gyümölcse egy közutakon is minden további nélkül használható hirdogénes sportkocsi lesz, melynek hajtásáról egy biturbó V6-os belsőégésű motor fog gondoskodni.
Elő a törköllyel!
A Le Mans-i 24 órás versenyen induló Hypercarok egyelőre még messze vannak a zéró emissziótól, de 2022 óta már olyan üzemanyagot használnak, melynek köszönhetően nem kevesebb, mint 65 százalékkal sikerült csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.
A 100 százalékban megújuló forrásból származó 100-as oktánszámú versenybenzin a borkészítés melléktermékeire épül, így például törkölyre és borseprőre.
Míg az üzemanyagot a Total szállítja az összes csapat számára, addig olaj fronton szabad kezet kapnak az alakulatok. A Penske és Jota csapatok Porschéiben, a Toyotákban és a Cadillacekben az ExxonMobil kenőanyagait használják. A Toyota csak a motorba, a többi csapat a motorba és a váltóba is Mobil 1-et tölt.
Az amerikai cég 50 évvel ezelőtt készítette el a világ első teljesen szintetikus Mobil 1 motorolaját, mely azóta rengeteg fejlesztésen esett át, és nemcsak a közúti kocsikban, hanem a versenyautókban és -motorokban is remek szolgálatot tesz (F1, Nascar, DTM, rali, MotoGP).
És hogy hogyan fest egy Hypercar új és használt olaja egymás mellett? Mutatjuk:
Jöhet egy kis villany!
A méregdrága LMP1-es versenyautók 2020 végén eltűntek a színről, 2021-től már az olcsóbb, gyengébb és nehezebb, de még így is piszokgyors Hypercarok mérik össze erejüket a WEC bajnokságban, melynek idei negyedik futama volt a Le Mans-i 24 órás viadal, amit végül tavalyhoz hasonlóan a Ferrari nyert meg.
A Hypercar királykategóriában kizárólag hibrid hajtáslánc használható, az 1030 kilogrammos minimáltömegű kocsik teljesítménye 680 lóerőre van korlátozva.
A hátsó kerekeket hajtó benzinmotor tekintetében igen változatos megoldásokat használnak a gyártók. A Ferrari például 3 literes biturbó V6-ot használ, a Porsche a 4,6 literes duplaturbós V8-ban hisz, a Cadillac szerint az 5,5 literes szívómotor a legjobb, de akadnak szimplaturbós kisebb-nagyobb erőforrások is a mezőnyben.
A kötöttebb LMDh szabályrendszer szerint épített kocsik hátsó villanymotorja 68 lóerős teljesítményű, a fejlesztőknek szabadabb kezet biztosító LMH keretrendszer viszont lehetővé teszi egy 272 lóerős első villanymotor használatát.
Az akkumulátor relatíve kicsi és könnyű, a Penske csapat Porsche 963-asaiban konkrétan ilyen telep található:
És ilyen a Porsche 90 fokos hengerszögű benzinmotorja:
Bár a kimeneti teljesítmény nem haladhatja meg a 680 lóerőt, az LMH kocsik összkerék-hajtása némi előnyt jelenthet esős körülmények között, bár megkötés, hogy az első kerekekre csak 190 km/h felett érkezhet hajtás.
Induláskor kis tempónál mindig elektromosan gurulnak a hétfokozatú szekvenciális váltós hiperautók, melyeknek csak ezt követően durran be a szuperhangos benzinmotorja.
Idén 9 gyártó 23 autója indult Le Mans-ban a csúcskategóriában, jövőre pedig már a magas fordulatszámú 6,5 literes V12-es “szívű” Aston Martin Valkyrie is ott lesz a rajtrácson.
Üzemanyagcellás és belsőégésű hidrogénes fronton kicsit még várnunk kell a Le Mans-i debütálásra. Bár a gyártók már 2018 folytatnak ilyen irányú fejlesztéseket, jelen állás szerint 2028-ra készülhet el az első lokálisan zéró emissziós WEC versenyautó, melyet 2029-ben 2-3 további hasonló kocsi követhet majd.
