Egy 2019-ben elfogadott uniós szabály szerint a 2022 után eladott autókba számos új technológiát kötelező lesz beépíteni, hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés. Ezek egyike az automatikus sebességkorlátozó berendezés, ami GPS és kamerakép alapján megállapítja az aktuális sebességlimitet, ezt jelzi a sofőrnek, és korlátozni is tudja a legnagyobb sebességet. Ezt a rendszert azonban felülbírálhatja a sofőr, de csak korlátozott ideig.

Emellett olyan adatrögzítőt is kötelező lesz beépíteni majd az autókba, aminek segítségével a rendőrség és a biztosító kiderítheti, hogy mi történt egy balesetnél. A rendszer nem csak a sebességet nézi, hanem a sávtartó elektronikák jóvoltából azt is rögzíti, hogy a sofőr záróvonalat is átlépett-e, vagy esetleg veszélyes módon, szabálytalanul előzött.

A Pénzcentrum emlékeztet, hogy Magyarországon jelenleg kétféle gyorshajtás létezik:

1. amit az automatikus rendszer néz (itt objektív felelősség van, hiszen a gép nem tudja, ki vezette az autót),
2. és van a helyszíni ellenőrzés.

A kettő pedig teljesen külön dolog. Olyannyira, hogyha például a rendőr a helyszínen ellenőrzi a forgalmat, akár azért is megbüntethet bárkit, ha a megengedett 60 km/óra helyett 61-gyel ment. Egy szakértő szerint a tűréshatárnál a kilométerórára sem érdemes hivatkozni, mert azok „kivétel nélkül többet mutatnak, mint amennyivel ténylegesen halad az ember. GPS-szel vizsgálva például akár 5-10 százalék is lehet az eltérés. Tempomat használatkor ezt például érdemes figyelembe venni”.

Akit megbüntetnek, pénzbírság mellett büntetőpontokat is kap, enyhébb esetben 4-et, de nagyobb sebességtúllépés után 6 illetve 8 pont is járhat a jogsiba. Ha a sofőr pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala már meg is kezdi a jogosítvány bevonását.