Autó MTI 2019. november. 12. 13:01

Karbonsemlegessé teszik az F1-et

Elkészítették a Formula–1 történetének első fenntarthatósági tervét, amely számos intézkedés mellett azt a célt tűzte ki, hogy a sportág 2030-ig nullára csökkenti a szénkibocsátást, és így kisebb ökológiai lábnyomot hagy majd maga után.

A szénkibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések azonnal hatályba lépnek, maguk a versenyhétvégék pedig 2025-ig teljes mértékben fenntarthatóvá válnak – jelentette be az amerikai az autós gyorsasági világbajnoki sorozat tulajdonosa, a Liberty Media.

"Tisztában vagyunk azzal, hogy világszerte minden szervezetnek fontos szerepet kell játszania ennek a globális problémának a kezelésében. A Forma–1-es közösség tagjainak innovatív hozzáállását, tehetségét és szenvedélyét kihasználva azt reméljük, hogy jelentős pozitív hatást tudunk gyakorolni a környezetünkre" – mondta az F1-et irányító Chase Carey. Arról is beszélt, hogy a sorozatban jelenleg használt V6-os hibridmotorok, amelyek 2014 óta vannak jelen az F1-ben, a világ leghatékonyabb erőforrásai, mert a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználásával képesek a lehető legtöbb erőt előállítani.

Hiszünk abban, hogy az F1 a továbbiakban is vezető szerepet tölthet be, és az energia-, valamint az autóiparral együttműködve képes lesz előállítani a világ első szénkibocsátás nélkül működő hibrid belső égésű motorját – tette hozzá Carey.

A fenntarthatósági tervben egyebek mellett olyan intézkedések szerepelnek, mint a környezetvédelmi szempontból hatékony logisztika, valamint a százszázalékban újrahasznosított energiával működő irodák, létesítmények és gyárak. Az F1 minden rendezvényen a keletkező hulladék újrahasznosítását tervezi, az egyszer használatos műanyagok használatát pedig betiltja.

A Forma–1-es vb következő szezonjában rekordot jelentő 22 nagydíjat rendeznek majd.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.