Autó hvg.hu 2019. június. 16. 09:21

Nagyon megugrott a bedrogozott sofőrők száma

A statisztika csak néhány éve tesz különbséget ittas és drogos autós között, de láthatóan egyre többször találkoznak bódult sofőrökkel a rendőrök az ellenőrzések során.

A Vezess kikérte az ORFK-tól a hivatalos statisztikákat arra vonatkozóan, hányan vezettek bedrogozva az utakon az elmúlt években. Fontos tudni, hogy mindössze a 2013. július 1-től hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) megjelenése óta rögzítik a magyar hatóságok külön-külön az ittasan autót vezetők, valamint a bedrogozott sofőrök számát. Utóbbi, „járművezetés bódult állapotban” nevű bűncselekménynek számít. Ebbe a kategóriába beletartoznak a bódultságot okozó gyógyszer-készítményektől „nem tiszta” autósok is.

Az adatok alapján látható, hogy az elmúlt négy évben közel négyszeresére emelkedett a bódult állapotban lekapcsolt autósok száma:

Adatok: ORFK/Vezess.hu

Érdekesség és nem feltétlen érthető miért, de a balesetek után elvégzett drogtesztek száma viszont - a statisztikai hivatal, a KSH adatati alapján - négy év alatt 3017-ről, 2077-re csökkent.

Pozitív drogteszt után alapesetben két év szabadságvesztést kaphatnak az autósok, viszont ha bódult állapotban vezetve súlyos testi sértést, vagy halált okoznak közlekedési balesettel, akkor már öt évtől tíz évig terjedő börtönnel sújthatók.

Hivatalos statisztikája nincs 2019-ben a rendőrségnek arról, milyen szereket találnak leggyakrabban. „Általánosságban azonban elmondható, hogy napjainkban Magyarországon a legelterjedtebb szerek között található a marihuána, amelyet az ecstasy, majd a szintetikus kannabinoidok (herbál), végül az amfetamin, illetve a dizájner stimulánsok (kristály) követnek” – válaszolta az ORFK a Vezess kérdésére.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.