Autó hvg.hu 2018. december. 11. 06:41

A nap kérdése: Mennyit autózhatnánk a leghosszabb repülőjárat üzemanyagából?

Olyan sok üzemanyagról beszélünk, hogy annak elfogyasztása során vélhetően motort is kellene cserélni. Nem is egyet.

A világ jelenlegi leghosszabb repülőjárata Szingapúr és New York között közlekedik, és a két nagyváros között lévő 15 000 kilométeres távolságot mintegy 19 óra alatt teszi meg. A Singapore Airlines ennek a hatalmas távolságnak a megszakítás nélküli teljesítéséhez vadonatúj Airbus repülőgépeket használ, nem is akármilyeneket.

A 161 utasnak kényelmes utazást biztosító Airbus A350-900ULR egyszerre 20 órát is képes a levegőben tölteni, és ez alatt meg tud tenni akár közel 18 000 kilométernyi távolságot is. Ehhez a maximálisan 280 tonnás felszálló tömegű repülőnek nem kevesebb, mint 165 000 liternyi kerozint kell tankolnia felszállás előtt.

Airbus

Ugyanekkora mennyiségű benzinből egy 100 kilométeren átlagosan 8 liter fogyasztó ötszemélyes személyautóval valamivel több mint 2 millió kilométert lehetne megtenni. Ha ennek a járműnek 60 literes a benzintartálya, akkor ezen távolság alatt 2750-szer kellene megállni tankolni.

Mivel a Föld kerülete körülbelül 40 000 kilométer, ennyi üzemanyagból egy autóval 50-szer meg lehetne kerülni a bolygónkat. Értelemszerűen nagyságrendekkel lassabban, mint egy repülővel.

És hogy mennyi idő alatt lehetne egy normál benzinkúton egyszerre 165 000 liter benzint tankolni? Nos, 40 liter/perces szabványos sebességgel számolva ez a művelet közel 69 órát, közel 3 napot venne igénybe, de a repülők persze ennél sokkal gyorsabban feltankolhatók hasonló mennyiségű kerozinnal.

Érdekesség továbbá, hogy a mintegy 900 km/h sebességű Airbus A350-900ULR 100 kilométerenként körülbelül 916 liter kerozint éget el, ami egy utasra levetítve 5,7 liternek felel meg.

Newsaura

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.