Autó Demeter Péter 2015. március. 11. 18:18

A jóból, melyik a jobb? - MINI Cooper S vagy Cooper SD

Demeter Péter
Szerzőnk Demeter Péter

Egzotikus barna vagy dögös vörös, gurgulázó dízel, vagy harsány benzines? Melyik ujjába harapjon, akit ehhez hasonló nehéz kihívás elé állít az élet. MINI Cooper S vagy Cooper SD? Alig pár hét eltéréssel fordult meg nálunk a két betyár, adta magát az összehasonlítás.

A harmadik generációs MINI megjelenésekor már tudni lehetett, tabudöntés lesz, jön az ötajtós változat. A keményvonalas rajongók szerint, a MINI génjei, annyira a háromajtós felépítést hordozzák magukban, hogy bármi, ami ezen változtat, az rossz. Gyártói részről viszont, egyszerűen nem lehetett lemondani a háromajtós karosszériánál kétszer nagyobb ötajtósok piacról. Megérkezett hát a 72 milliméterrel megnövelt tengelytávú ötajtós MINI. A teljes hossza, még így is csak öt milliméterrel nagyobb négy méternél.

Stratégiai kérdés volt az is, ha már van ötajtós, akkor az nem lehet jóval drágább, mint a három ajtós. Így kaphat igazán vonzó ajánlatot a MINI-vel egyébként szimpatizáló, eddig kirekesztett, ötajtós autót kereső vevőkör. Ők eddig, leginkább a Golf GTI felé kacsingathattak, vevőket elcsábítani pedig legnagyobb húzás az autóiparban.

Nálunk az újdonsült ötajtós kínálatából a két kisördög járt: a benzines MINI Cooper S és a dízel a MINI Cooper SD.

MINI Cooper S - galéria
D.P.

Szokás a MINI-t női autónak is titulálni, ennél az említett két autónál viszont szóba sem jöhet a vád. Ezek igazi kemény gyerekek: 192 lóerővel a benzinesnél és 170-nel a dízelben. Jól lehet, valamelyest eltérő személyiségek, de mindkettőben ritka kemény a kuplung, nagyon direkt a kormányzás, rettentő feszes a futómű és olyan harcos motorok dolgoznak, amelyekkel a legkevésbé sem lehet lányosnak nevezni őket.

A harmadik generációs MINI ebben a változatban, még ha veszít is valamennyit a lassan 15 éves alapforma remekül eltalált arányaiból, a vagánysága bőségesen megmaradt. Apró különbségnek tűnnek csak az olyan eltérések, minthogy az ötajtós első ajtaja ablakkeretes, míg a háromajtósé keret nélküli. A két plusz bejárat miatt természetesen elég rövidek is ezek az ajtók. De, ha már bent vagyunk hátul, nem is rossz a helyzet. A támlák ugyan meredekek, de a fejtér bőséges, összességében kényelmes hátul is a nagyobbik MINI. A csomagtér pedig, ami 278 literes, hozza a kategória átlagát, a háromajtóssal szembeni plusz 67 liter pedig mindenképpen jól jön.

Az utastér nem csak hátul, de elől is gyarapodott, széltében kapott négy centi pluszt az új generáció. A sportülések, ahogy kell, jó mélyre engedhetők, a farcsontunk érzi a padlólemezt, a sport, bőr kormánykerék kellően vaskos, jól meg is kell majd ragadni. Újdonság, hogy a kormányoszlopra költözött a sebesség- és fordulatszámmérő. A középkonzol nagy „varázstükre” akár 8,8 col képátlójú is lehet, ezen megy a navigáció és a szórakoztatórendszer. Új a grafikája, számos új funkciót is kapott. A hogy fejlődik az anyacég, a BMW i-Drive rendszere, úgy profitál mindebből a MINI. Extra a színes LED-gyűrű a kijelző körül, amely ezerféle színben játszik, ahogy a kocsi menetdinamikája változik. Az egyedi billenő kapcsolók, közük a motorindító persze marad a középkonzolon, de például az ablakemelő a „rendes” helyére az ajtókra került. Ergonómiában biztosan sokat fejlődött a MINI.

MINI Cooper S - galéria
D.P.

A Cooper S-ben és az SD-ben is 2.0 literes négyhengeres, keresztben elhelyezett turbómotor dolgozik, a MINI Twin Power Turbo technikájával felvértezve. Innentől válik el egymástól a Cooper S és dízel pajtása az SD. Az igazság az, hogy mindkettő százszázalékosan teljesíti azt, ami elvárható tőlük, élményt adjanak a gazdáiknak. Kinek, hogyan, ez az, amiben az eltérő karakterek használat közben szépen kibontakoznak.

A benzines Cooper S 192 lóerős teljesítményű. A 1998 köbcentis motorból 4700-6000-es fordulatnál jön ki igazából az állat, viszont már a fordulatszámmérő kiosztásán is látszik, hogy mennyire nyomatékosra van hangolva a benzinmotor is. A műszer kiosztása 7000-es fordulatig tart, már hatezernél a vörös zónában vagyunk. A forgatónyomaték maximuma, a 280 Nm már 1250-es fordulatszámnál megvan. Ha tovább huzatjuk bő gázzal, majd megvonjuk tőle egy pillanatra éltető elemét a dús benzin-levegő keveréket, a rendszer jókorákat visszadurrog. Nem is kell ennél jobb üzenet: még, még, még nyomd a gázt. A turbó az újabb gázadásra megint visít és igen, 7 másodperc alatt bőven megvan a 100 Km/h nulláról.

A dízel Cooper SD „csak” 170 lovas mégis ennek a motorja az igazán kellemes meglepetés. Kerek 4000-es fordulatnál ugyan eléri teljesítménye maximumát a motor, viszont a nyomatékcsúcs 360 Nm-e, 1500-as fordulatszámtól 2750-ig rendelkezésünkre áll. Aki a pörgős benzinmotorokhoz kapcsolja első sorban a sportosságot, annak szokni is kell, hogy nem érdemes visításig forgatni a motort, hamar elfogy a hasznos tartomány. Ugyanakkor a kétliteres dízel annyira nyomatékos, hogy harmadikban is elforgatja a kerekeket egy-egy szigorúbb váltás-padlógáz után. Szinte azonnal húzni kell a következő fokozatot, amit a rövid szinte kattogva húzható váltó pontosan ki is szolgál.

A két modellben egyébként, ugyan az a hatfokozatú és áttételezésű váltó van, az autók karakterét tényleg csak a motorok tervezési, és az üzemanyagukból adódó sajátos jellemzőik határozzák meg. A dinamikus viselkedés terén, szinte teljesen egyformák, a 80-120 Km/h-s gyorsítást nagyjából 7 másodperc alatt ugorja meg mindkettő, maximum, a dízelnél hamarabb nyúlunk a váltóhoz, hogy negyedikből-ötödikbe tegyük.

MINI Cooper SD - galéria
D.P.

A váltókulissza peremgyűrűjét elfordítva választhatjuk a SPORT, MID, vagy ECO módokat. Sport módban a benzines 100-as sprintje alig 7 másodperc, amiért a jobb tömeg-teljesítmény hányados lehet az elsődleges felelős. A 6,35 kilóra jutó egy lóerő teljesítmény igen előkelő adat. Persze a dízellel szemben sincs ok kritikára, nagyon üdvözítő darab a MINI-é. Hidegen sem zajos, bemelegedve pedig végkép harmonikus egység.

Ki kellene ugyan domborodnia egy másik sajátosságnak is, miszerint a dízel elvileg 4,1 liter gázolajjal beéri 100 kilométerenként, ám ez esetünkben 7,0 literre jött ki. Meglepetés volt ehhez képest a benzines 7,8 literes fogyasztása, amely egyértelműen kedvezőbb volt a vártnál, még úgy is, hogy a gépkönyv elvileg 5,9 litert ígért száz kilométerre vegyes használat mellett.

MINI Cooper SD - galéria
D.P.

A sokat emlegetett gokartos karakter szerencsére megvan mindkét modellben. Az elektromechanikus kormánymű már alap, és a rendszer nagyon pontos visszajelzést ad a sofőrnek. Manapság persze rengeteg elektronikus segédrendszer egészíti ki kormánymű-futómű-hajtáslánc egységét, így a dinamikus vonóerő-szabályzozó (DTC), illetve az elektronikus differenciálzár-hatású funkciók mind azért vannak, hogy egy kis betyárkodás után nyugodtan mondhassuk „Hú, de jó vagyok!” A konstrukció tényleg elképesztően pontos autózást tesz lehetővé, érezni, ahogy a rendszer a kipörögni készülő kerékről átterheli a nyomatékot a 17 colos kerekek közül a biztosabb tapadásúra.

A MINI-nél még minidig nehéz lenne stílusosabb, sőt jobb városi autót találni. Az S és SD változatok pedig, nem csak a divat iránt elkötelezett, hanem az autók iránt is fogékony réteg elismerését is megérdemlik. A benzines MINI Cooper S alapára 6,7 millió forint, a dízel Cooper SD 7,1 milliót kóstál alapból. A differencia 400 ezer forint. A különbség abban az értelemben szinte jelentéktelen, ha a legalább száz tételből álló extralistát a benzinesnél egy kicsit lazábban kezeljük, fél perc alatt ugyan ott vagyunk. Piszok nehéz kérdés melyiket érdemes nem megvenni.

Kövesse az Autó rovatot a Facebookon!
A rovat vezető cikkei negyedórával hamarabb kikerülnek a közösségi oldalra, mint a hvg.hu-ra.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2025. január. 07. 12:00

Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?

A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.