Akadnak, akik szerint túl kicsi az ország, ezért a gyártók inkább a nagyobb felvevőpiacokat szolgálják ki először, mi pedig csak ezek után következünk a sorban. Mások biztosak abban, hogy Kína szívja fel az Európának szánt készleteket. De vajon mennyi igaz a pletykákból? Ezt próbáljuk megfejteni néhány, Magyarországon forgalmazott márka importőrének segítségével. A következőkben leírtak nem adnak átfogó képet a hazai helyzetről, inkább csak a piaci trendekre koncentrálnak.

Kereslet-kínálat
A recesszió az autógyártók üzletpolitikáján is sokat változtatott. Már nem jellemző a komoly raktárkészletek felhalmozása, illetve a gyártókapacitások teljes kihasználása. A válság hatására mindenki igyekezett kiárusítani a készleteit és csökkenteni a legyártott mennyiséget, így próbálták elkerülni, hogy eladatlan készletek álljanak a gyárak udvarain. A kereslet – legalábbis Európában – lassan növekszik, tehát az gyártók sem kapkodják el a kapacitás bővítését. Az importőrök ilyen helyzetben egy dolgot tehetnek: arra koncentrálnak, hogy a legkeresettebb változatokból mindig kellő mennyiség álljon rendelkezésre.

Hosszabb lett?

Mazda

Az autógyárak hazai képviselői egyértelmű nemmel feleltek arra a kérdésre, miszerint kialakult-e hosszabb várakozási idő a recessziót megelőző időszakhoz képest, bár – elsősorban a különleges igények, vagy a távoli gyártás miatt - előfordulnak kirívó esetek. A gyárak földrajzi elhelyezkedése mellett ugyanis az is fontos, hogy a vevő talál-e megfelelő autót a rendelkezésre álló készletből, vagy különlegesek az igényei. Utóbbi esetben nem kizárt, hogy valóban fél évbe telik, mire hozzájut az elképzelései szerinti kocsihoz.

Kína habzsol
Bár a brutálisan bővülő kínai piacnak is lehetne elszívó hatása, a gyártók állítják: az ázsiai országba szánt modelljeiket helyben gyártják, ezért nem kell az Európába szánt autókat átirányítani. Ráadásul a szállítás és a helyi igényeknek megfelelő átalakítás is újabb költségeket jelentene, tehát nem valószínű, hogy egy európai autó végül valamelyik kínai nagyvárosban köt ki. A kínai specifikációjú modellek ugyanis műszakilag és felszereltségben is eltérnek az európaiaktól, sőt léteznek kifejezetten az ottani piacra szánt, Európában nem is forgalmazott típusok (Peugeot 408, Audi A6L, BMW 5L, VW Santana stb.).

Mára szinte minden gyártónak működnek gyárai Kínában. A Volkswagen csoport esetében a VW, a Škoda és az Audi mellett egyedül a Seat nem készít itt autót, ugyanis a konszernen belül ők Latin-Amerikára koncentrálnak. A Suzuki is működtet gyárakat a távol-keleti országban, de ha igény mutatkozik rá, akár Japánból is ki tudják elégíteni a felmerülő igényeket. A Toyota európai eladásainak túlnyomó többsége európai gyártású modell. A Honda a magyar piacot többnyire az angliai gyárából szolgálja ki, ami pillanatnyilag nem használja a teljes kapacitását, tehát szükség esetén vannak még tartalékaik. A Ford európai gyáraiból csak két modell kerül a tengerentúlra. A Transit Connectet a romániai Craiovából, a Grand C-Maxot pedig Spanyolországból szállítják az egyesült államokbeli kereskedőkhöz.

Általánosságban elmondható, hogy a készleten lévő autókhoz néhány nap, míg a gyártásból rendelt járművek zöméhez 2-3 hónap alatt hozzájuthat. Ha a vásárlónak BMW-re, vagy Minire fáj a foga, készlettől függően két héten belül megkapja. Ha nem talál kedvére valót a készletből, le kell gyártatni az autót, ami 8-10 hét, az angliai gyártású Mini esetében pedig 10-12 hét várakozást jelent. Az Egyesült Álamokban készülő X3, X5 és X6 modellek átadása 14 hétig is tarthat. Mivel itt sokszor nagyobb az érdeklődés, mint a gyár kapacitása, az sem kizárt, hogy nő a szállítási idő.

A hazai gyártású Suzuki modelleket (Swift, SX4, Splash) egy hét alatt kaphatjuk meg, persze csak ha raktáron van a keresett modell. Ha nem, 2-3 hónapra nőhet a várakozás. A Grand Vitarára, a Jimny-re,vagy az SX4 Sedanra minimum egy, a Japánból érkező ötajtós Grand Vitarára több hónapot is várhatunk. A készletből válogatva a Toyotánál 7-10 nap múlva juthat autóhoz, ha rendeljük, 3-4 hónapot kell várnia.

A Hondánál a teljes európai készletből válogathatnak a kuncsaftok, ami a korábbi 1-2 hónaphoz képest 2-3 hétre csökkentheti a megrendelt kocsik átadási határidejét. Ha gyártásból rendelik, a japán cég 2-3 hónapos határidővel szállítja a kocsit. A Citroennél akár három munkanap alatt autóhoz juthat a vevő. Ennyi a forgalomba helyezéshez és a felkészítéshez szükséges idő. Ez alól kivétel a C-Crosser, ahol a gyártásból rendelve a 4-5 hónapnyi várakozás sem kizárt.

A VW konszernnél némileg nőttek a szállítási határidők, mert az év végén és januárban erősödött a nyugat-európai piac, itthon pedig nőtt az érdeklődés a flották iránt. A Volkswagennél és a Skodánál 8-10 hét a várakozás, de a TSI és az 1.6 CR TDI motorok iránti kereslet miatt előfordulhat, hogy ehhez hozzá kell adni néhány hetet. A Seatnál 12-16 hét alatt érkeznek meg az új autók. Az Audi A1 alapváltozata 8-9 hét, a TFSI motoros A1 10-16 hét alatt jön meg. Az A4 és az A8 modellekre 8-9 hét a várakozás, míg a nyugaton népszerűbb Q5 és TT modellek új tulajdonosainak 20 hetet kell várniuk. A Q7 esetében még türelmesebbnek kell lenni, esetében akár 29 hét is eltelhet, mire autóhoz jutunk.

A Ford kereskedői a megelőző két hónap eladásai alapján határozzák meg aktuális havi rendeléseiket. A szokásos 2-3 hónapnál hosszabb várakozás csak bizonyos modellek és felszereltség esetén alakulhat ki. Az Ecoboost motorral és Powershift váltóval szerelt Mondeók esetén például akkora a kereslet, hogy akár a hat hónapos várakozás sem kizárt. Ezen kívül csak a Thaiföldön gyártott Rangereknél lehet az átlagosnál hosszabb, 4-5 hónapos szállítás, az új Ranger viszont már Dél-Afrikából érkezik, ami 4-6 hétre csökkenti a folyamatot.

Pásztor Máté

A felsorolt adatok az autógyártók magyarországi importőreinek tájékoztatására alapulnak, tehát amennyiben mást tapasztalt, írja meg nekünk konkrét tényekkel és mi kivizsgáljuk.