Európában a januári 27 százalékos zuhanást februárban 18 százalékos visszaesés követte. Annak ellenére esett közel ötödével az újautó-eladás, hogy a kontinens több kormánya is eladásösztönző programokat indított. A visszaesés Kelet-Európában nagyobb (30 százalékos) volt, mint Nyugaton (17 százalékos csökkenés), a keleti régiót a román (-67 százalék) és a magyar (-46 százalék) eladások húzták le, míg a nyugat-európai értékesítés annak ellenére esett 17 százalékkal, hogy a Németországban bevezetett roncsautó-prémium hatására ott 21,5 százalékkal nőttek az eladások. A német autópiac így az első két hónapot tekintve 4 százalékos pluszon áll.

Továbbra is nagyon gyengék a prémium gyártók, akik kevésbé részesültek a roncsautó-prémium jótékony hatásából, a BMW (-29 százalék – a német piacon a BMW 5 a tavaly februári 21. helyről a 48.-ra esett vissza) és a Daimler (-30 százalék) is szenved, míg a Volkswagen csoport 10 százalékos csökkenésével a jelenlegi autóipari recesszió nyertesének nevezhető. Március elejéig csak Németországban 90 ezer VW-t és 49 ezer Skodát adtak el (az állami támogatásnak köszönhetően).

Az Egyesült Államokban az évi újautó-értékesítés a várt 9,4 millió darabot alulmúlva 9,1 millió lett, utoljára 1981-ben regisztráltak ilyen alacsony értéket.

Az eladások drámai visszaesése a nagyobb szereplők közül semelyik autógyártót nem kerüli el, a korábban ellenállóbbnak tűnő Toyota eladásai is 40 százalékkal estek februárban, ami minden idők legnagyobb év/év alapú visszaesése. Az élen most is az amerikai gyártók állnak, a GM (-53 százalék) a Ford (-48 százalék) és a Chrysler (-44 százalék) is gyakorlatilag megfelezte a tavalyi értékesítését. Az európai autógyártók relatíve jól teljesítettek februárban, a Volkswagen eladásai csupán 18 százalékkal, a Daimleréi 21 százalékkal, a BMW-éi pedig 35 százalékkal estek.

A drámai eladáscsökkenés mögött - a Concorde elemzője szerint - az autógyártók szerint már nem a hitelszűkösség áll, ha ugyanis a potenciális vevők meg is engedhetnék maguknak a hitelfelvételt, akkor sem vásárolnak jelenleg új autót a továbbra is negatív gazdasági kilátások és a várható további elbocsátások miatt.

Az állami támogatás eredményes példája Brazília. A brazil személyautó-értékesítés nemzetközi összevetésben relatíve jól teljesített, a teljes értékesítés csupán 2 százalékkal esett vissza februárban, köszönhetően a tavaly év végén életbe lépett adócsökkentésnek. Az IPI (iparcikkekre kivetett adó) az alacsonyabb árú modelleknél 0 százalékra csökkent a korábbi 7 százalékról, ami iparági szereplők szerint 20-25 százalékkal növelte az eladásokat, enélkül tehát közel negyedével kevesebb újautó talált volna gazdára. A február nagy nyertese a helyben is gyártó Volkswagen volt, amely 10 százalékkal növelte eladásait, köszönhetően annak, hogy a vállalat az adócsökkentést teljes egészében beépítette áraiba. A másik két nagy szereplő a Fiat (-11 százalék) és a GM (-24 százalék) viszont mélyen alulteljesítette a piaci átlagot. Ezzel a VW (27 százalékos részarány) átvette az első helyet a Fiattól (24 százalék) a márkák rangsorában, a GM (18 százalék) pedig tovább távolodik a vezető kettőstől. Az adócsökkentés hatálya eredetileg március 31-ig tart, meghosszabbítása egyelőre kétséges, lejárta után pedig valószínűleg ezen a piacon is kétszámjegyű visszaeséseket láthatunk majd.

Nagyot esett februárban a japán személyautó-értékesítés. A „standard” kategóriában (1000 köbcenti hengerűrtartalom felett) 41 százalékos csökkenéssel volt a legdrámaibb az esés, a „small” kategóriában (660-1000 köbcenti) 25 százalékos zuhanást könyveltek el, míg a „kei” kategória (660 köbcenti alatt) csupán 9 százalékos eséssel relatíve rezisztensnek mondható. A három kategóriából összevont csoportban 24 százalékos csökkenést regisztráltak, ami a hetedik egymást követő havi értékesítési visszaesés zsinórban. 2008-ban a japán autóeladások 34 éves mélypontra jutottak, s az idei év első két hónapja alapján 2009 még ennél is gyengébb lehet. A zsúfolt autópályák, a nehéz parkolás, az emelkedő üzemanyagárak és a kiváló tömegközlekedés mellett már évtizedek óta nehéz autóvásárlásra ösztönözni a japán fogyasztókat, a jelenlegi negatív fogyasztói hangulat pedig még inkább a csökkenő újautó-regisztrációk irányába hat – véli a Concorde elemzője.

A kínai személyautó-értékesítés februárban három egymást követő mínuszos hónap után az első emelkedést mutatta, nem is akármilyet, 24 százalékos mértékűt. Az értékesítés megugrása mögött több tényező rejlik. A kínai kormányzat januárban az 1,6 literesnél kisebb motorú személyautók esetében 10 százalékról 5 százalékra csökkentette fogyasztáshoz kapcsolt adó mértékét, a holdújév egyhetes szünete idén januárra, tavaly februárra esett, tavaly ebben az időszakban pusztított az elmúlt 50 év legerősebb hóvihara.

Márciusban egy újabb, több mint 700 millió dolláros kormányzati program indul, amelynek keretében a vidéki lakosságot ösztönzik idős járműveik lecserélésére.

© Autómenedzser

A Concorde elemzője megjegyzi, hogy a kínai kormányzat nemrég az ország egyik vezető iparágaként definiálta az autógyártást és ezzel kapcsolatban komoly célkitűzéseket is megfogalmazott. Első lépésben a 14 vezető autógyártót rövid időn belül 10 nagyobb gyártóvá kívánják összegyúrni és egyfajta nemzeti bajnokokat kívánnak belőlük nevelni. A folyamat végén 2011-re 2-3 olyan gyártónak kell létrejönnie, amely éves szinten legalább 2 millió autót értékesít.

Ezen felül a központi kormányzat bátorítja a helyi gyártókat a bajba jutott autógyártók (GM, Ford) amerikai és európai eszközeinek vásárlására. Főként a hazai gyártók érdekeit előtérbe helyezve központi célkitűzés még az autóértékesítés 10 százalékos növekedési ütemének elérése a következő 3 évben, amiben jelentős szerepe lehet a különböző adókedvezményeknek és ösztönző programoknak.