A tavalyi évben tovább emelkedett a hazai üdülőövezetekben lévő lakóingatlanok és nyaralók ára. A legnagyobb arányban, 23,1 százalékkal a Velencei-tó–Vértes Üdülőkörzetben mentek feljebb a gazdát cserélt ingatlanokért fizetett átlagos négyzetméterárak, míg a Mátra–Bükk Üdülőkörzetben 22,8, a Budapest Üdülőkörzetben pedig 21,5 százalékkal.

Csak ezeket követi ebben az összevetésben a Balaton, ahol a nyaralók országos szinten változatlanul a legdrágábbak, ám ezúttal az egy év alatti átlagos áremelkedésük „csak” 21,1 százalékos volt. E lista végén a Tisza-tó környéke található a maga 12 százalékos mutatójával.

Félmillió feletti négyzetméterárak Budapesten

Más a sorrend a hazai kiemelt üdülőövezetekben lévő lakóingatlanoknál. E téren toronymagasan az elmúlt években jelentősen megdrágult Budapest vezet, ahol 2018-ban a tranzakciós árak alapján átlagosan több mint 500 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként.

A második legdrágább Balatonon és környékén a fajlagos átlagárak egyharmaddal alacsonyabbak, 334 ezer forint körüliek voltak, ezektől kevéssel maradt el a 320 ezer forintos mutatójú Sopron, Kőszeghegyalja térség. A legolcsóbban a Tisza-tónál lehetett lakóingatlant vásárolni üdülőövezetben, ahol 60 ezer forintnál alig valamivel magasabb átlagos négyzetméterárat kellett leszurkolni.

A Balatonnál egy üdülő drágább, mint egy lakás

A magyar tenger környékén lévő üdülők átlagos fajlagos árai tavaly 87 ezerrel voltak magasabbak, 421 ezer forint körüliek az ottani lakóingatlanokéinál. Ez a TAKARÉK Index elemzése szerint azzal magyarázható, hogy a Balaton környékén sok nyaraló közel van a vízparthoz, így a tó prémiumot biztosít a számukra. Ugyanez az összefüggés igaz a balatoniakhoz képest jóval kevesebbért, átlagosan 264 ezer forintos négyzetméteráron elérhető Velencei-tó környéki nyaralóknál, lévén, hogy azok is többe kerültek a lakóingatlanoknál.

E képzeletbeli dobogó harmadik fokát a Dunakanyar foglalta el, ahol átlagosan 209 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát az üdülők 2018-ban. A legolcsóbban, 100 ezer forint alatt pedig a Mecsek-Villány térségben.

Ám üdülőtranzakcióból a lakóingatlanokhoz képest meglehetősen keveset hoznak tető alá, ezért a négyzetméterárak évről évre jelentősen ingadoznak, miközben az árakat erősen befolyásolja az adott időszakban gazdát cserélt ingatlanok összetétele is – hívják fel a figyelmet a TAKARÉK Index elemzői. Feltételezésük szerint ez állhat például a Tisza-tó és a Velencei-tó környékén 2017-ről 2018-ra bekövetkezett jelentős áremelkedés mögött.

Kilőttek a balatonalmádi és balatonfüredi lakásárak

A Balaton mellett a vízparttal is rendelkező járások közül leginkább a Balatonalmádi és a Balatonfüredi járás lakóingatlanjai drágultak a leginkább, az ottani tranzakciók alapján számolt medián árak 32,4, illetve 31,3 százalékkal nőttek 2017-ről 2018-ra. Hasonló arányú áremelkedés történt a Fonyódi (21,6 százalék), a Siófoki (20,2 százalék) és a Keszthelyi (20,1 százalék) járásokban is. Ezzel szemben az előző évhez képest tavaly a legkevésbé a Tapolcai (13,1 százalék) és a Marcali (7,1 százalék) járásban kellett mélyebben a zsebbe nyúlnia egy lakásvásárlónak.

A jelentős drágulás ellenére egyébként a legtöbb ingatlan a part menti területeken cserélt gazdát, a parttól távolabbi helyszíneket kevés tranzakció jellemezte. A fajlagos medián árak itt több helyen alacsonyabbak voltak 2018-ban, mint 2017-ben – amit a TAKARÉK Index elemzői az összetételhatásnak tudnak be –, vagy csak nagyon enyhén emelkedtek. Ez az összefüggés csak a Tapolcai járásban nem érvényesült.

Az nem meglepő, hogy a legtöbb esetben a parthoz közeli területeknél magasabbak az ingatlanokért fizetett fajlagos medián árak, s a parttól távolodva csökkennek. Az árak a partközeli települések közül a Balaton keleti részein jellemzően magasabbak, mind az északi, mind a déli parton.

Drága siófoki üdülők

A Balaton melletti települések közül a legmagasabb – 395-500 ezer forint közötti – fajlagos medián árakat Balatonfüreden, Zamárdiban, Balatonlellén, Balatonalmádiban és Siófokon kellett fizetni a lakóingatlanokért 2018-ban. A vizsgált helyszínek közül a 2017-2018-as adatok alapján a legolcsóbbnak Balatonföldvár bizonyult, 178 ezer forintos négyzetméteráraival.

A legdrágábban Siófokon lehetett üdülőhöz jutni, majd Balatonalmádiban és Balatonfüreden. A magyar tengernél 2018-ban a legalacsonyabb, 225 ezer forintos négyzetméterárat Keszthelyen kellett kifizetni.

A Velencei-tónál a Velencén lévő lakóingatlanok fajlagos medián árai voltak a legmagasabbak, 280 ezer forintosak, míg Gárdonyban átlagosan 271 ezer forintot kértek egy lakás négyzetméteréért. A nyaralóknál viszont fordított volt a sorrend, azoknál Gárdony bizonyult a legdrágább településnek ebben az üdülőövezetben. Hozzá kell azonban tenni, hogy Velence esetében nagyon kevés tranzakció alapján tudtak vizsgálódni a TAKARÉK Index elemzői.

A Tisza-tónál az előbbieknél lényegesen alacsonyabb árakon lehetett tavaly lakóingatlanokhoz jutni. Tiszafüreden például 101 ezer forint volt csupán az egy négyzetméterért tipikusan fizetendő összeg 2018-ban, míg Poroszlón ennél is kevesebbet kellett fizetniük az ingatlanvásárlóknak.
Ez azt is jelenti, hogy ha valaki a nagy magyarországi tavak mellett szeretne házat vagy lakást vásárolni, akkor ezt a legolcsóbban a Tisza-tó mellett teheti meg.

A Velencei-tó és a Balaton esetében már kicsit összetettebb a kép, a Balaton közelében akadnak ugyanis olyan települések, ahol kedvezőbb árakon hozzá lehet jutni ingatlanhoz, mint a Velencei-tónál. Például Balatonföldváron és Keszthelyen, de ide tartoznak még Fonyód lakóingatlanjai, vagy Balatonboglár üdülői. A többi esetben azonban lényegesen mélyebben kell a zsebébe nyúlnia annak, aki a Balatonnál tervez saját házat vagy lakást venni.

Drágulást hozhat a falusi CSOK

Bár a TAKARÉK Index elemzése a 2018-as évről készült, hiszen az idei esztendőnek még csak a felénél járunk, a fenti összefüggések 2019-ben is érvényesek, így a most a vízpartokon vagy azok közelében ingatlanvásárlást fontolgatóknak hasznos eligazodási pontot jelent. Az elemzés készítői egyébként 2019-ben erőteljes, országosan 10 százalék alatti, míg Budapesten inkább 10-15 százalék közötti növekedésre számítanak a lakóingatlanoknál.

Véleményük szerint a nyaralópiacok tekintetében fontos árbefolyásoló tényezővé válhat a falusi CSOK, amely például számos Balaton környéki településen elérhető lesz, így adott esetben e helységekben növekedhet az állandó lakosok száma, ami felfelé hajthatja az otthonok árát.