Átlagosan 6,4 százalékkal drágultak a termőföldek 2018 első háromnegyedévében 2017-hez képest, az úgynevezett reálár-növekedés – vagyis, amely az infláció hatását kiszűri – azonban jóval kisebb, 3,5 százalékos volt. Vevői szempontból persze sosem szívderítő, ha valamiért többet kell fizetni, mégis az előző két év (2016, 2017) kétszámjegyű áremelkedései után mindenképpen jó hír. Ami nemcsak a tulajdonszerzés 2015-től életbe lépett szigorítását követően a legkisebb növekedés, hanem 2011 óta nem látott alacsony szint.  

A termőföldek árváltozását immár csaknem két évtizede mutató TAKARÉK Termőföldindex értéke 216,2-re változott 2018 első három negyedévében a 2017 egészére számított 203,2-es szinthez képest. A fogyasztói árindexszel csökkentett mutató pedig a korábbi 162,4-es értékről a 2018. január és szeptember közötti időszakban 168,1-re növekedett.

Szinte minden régióban nőtt a szántó átlagos ára

Nézzük, hogyan változott az egyes termőföld-típusok piaci értéke 2018 első három negyedévében. A szántóterületek egy hektárja átlagosan 1,46 millió forintért cserélt gazdát, mintegy 80 ezerrel többért, mint 2017-ben. Ez kevesebb, mint 6 százalékos drágulás, szemben az előző évek 10 százalék feletti bővülésével.

Szinte minden régióban többet kellett fizetni a szántóföldekért 2018. január-szeptember között, kivéve Közép-Magyarországot, ahol a 2017-hez képest sokkal alacsonyabb átlagáron adták-vették ezen ingatlanokat. Ezt a Takarék Csoport szakértői néhány értékes termőterület 2017-es, kiugróan magas árú eladásának tudják be, ezek révén került ugyanis magasra a viszonyítási alap. E feltételezést erősíti az is, hogy 2016-ról 2017-re 30 százalékkal ugrottak meg a közép-magyarországi szántókért hektáronként kifizetett átlagos összegek, s a 2018. első háromnegyedévi ár még a tavalyi, több mint 17 százalékos mérséklődéssel együtt is majdnem 8 százalékkal haladta meg a 2016-os árat.

A többi régióban 3,6-9,1 százalék közötti áremelkedést azonosítottak a TAKARÉK Termőföldindex elemzői. A legjobban a Dél-Dunántúlon lévő szántók hektárja drágult, míg a nyugat-dunántúliaké 7,9, a dél-alföldieké 7,6 százalékkal. Ezzel szemben az Észak-Alföldön 3,6, Észak-Magyarországon pedig 4 százalékkal kellett többet leszurkolni a szántók átlagos hektárjáért 2018 első háromnegyedévében, mint 2017-ben.

Más a helyzet, ha azt nézzük, hogy átlagban mennyibe kerültek a szántóterületek. Ebben az összevetésben Dél-Alföld „vezet”, ahol a hektáronkénti ár közelítette az 1,6 millió forintot, de nem sokkal maradt el tőle az Észak-Alföld sem. E képzeletbeli dobogóra még Nyugat-Dunántúl fért fel, a szintén 1,5 millió forint feletti fajlagos áraival. A legolcsóbban, 900 ezer forintnál kevesebbért az elmúlt évekhez hasonlóan Észak-Magyarországon lehetett egy hektár szántóföldhöz megszerezni.

Ami a megyéket illeti, 2018. január-szeptember között Hajdú-Bihar számított a legdrágábbnak, a majdnem 2 millió forintos fajlagos értékesítési áraival, Békés megyében jellemzően 1,8 millió, Győr-Moson-Sopronban 1,7 millió forinton csaptak egymás tenyerébe a vevők és az eladók. Az ellenpólust Nógrád megye jelentette a 730 ezer forintos fajlagos értékesítési áraival, a második legolcsóbbnak Borsod-Abaúj-Zemplén bizonyult 820 ezer, a harmadiknak pedig Heves 900 ezer forintos hektáronkénti árral.

A szőlő és a gyümölcsös a legdrágább

Az árakat tekintve viszont a prímet szinte minden régióban a szőlőterületek vagy a gyümölcsösök vitték el a különböző művelési ágak közül 2018. január-szeptember között, míg a legkevesebbet az erdőkért, illetve fásított területekért kellett fizetni. Kivéve a Nyugat-Dunántúlt és az Észak-Alföldöt, ahol a gyep, rét és legelő művelési ágba tartozó földterületek egy kicsivel alacsonyabb áron keltek el a tavalyi év első három negyedévében, mint 2017-ben.

A szőlőterületeknél a legtöbbet a Közép-Dunántúlon kellett leszámolnia a vásárlóknak egy hektárnyi földterületért, itt 3 millió forinthoz közelítettek a fajlagos értékesítési árak 2018-ban, Dél-Dunántúlon 2,55 millió, míg Nyugat-Dunántúlon 2,1 millió forintért cserélt gazdát egy hektár. Ez a három régió állt az élen a gyümölcsösök drágulását tekintve is, csak éppen fordított sorrendben: Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl. Régiós bontásban pedig a különböző művelési ágak között a legolcsóbbnak Észak-Magyarország erdői, fásított területei bizonyultak, ezek 2018 első három negyedévében 617 ezer forintos hektáronkénti átlagos áron forogtak.