Mikor lesz saját lakásom? Vélhetően ma jóval több, a szüleitől magától értetődően térben is függetlenedni vágyó fiatal teszi fel aggódva e kérdést, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltás környékén.

Hiába emelkednek ugyanis évek óta lendületesen a fizetések, a lakásárak is egyre magasabbak. Ami azt jelenti, hogy aki nem örököl mondjuk a nagyszülőktől otthont, vagy nem keresnek olyan jól az „ősei”, hogy venni tudjanak neki egyet, annak hosszú évekbe is beletelhet, amíg összegyűjti a lakásvételre valót, ami mellé így is sokan hitelt kénytelenek felvenni, illetve élni az állami támogatások adta lehetőségekkel.

Természetesen korántsem mindegy, hol szeretne valaki az első saját lakásához jutni. E tekintetben jelentős árkülönbségek vannak az egyes régiók, települések között, igaz, ha nem is ugyanolyan arányban, de a bérek is eltérőek.

Budapest és Észak-Magyarország a két véglet

A legdrágább hazai városban, Budapesten például majdnem két és félszer annyi átlagbért kell leszurkolni egy lakás négyzetméteréért, mint a legolcsóbbnak számító régióban, Észak-Magyarországon – derül ki a TAKARÉK Index elemzéséből.

Míg ugyanis Budapesten átlagosan 1,71, addig Észak-Magyarországon 0,72 havi jövedelembe kerül egy lakás négyzetmétere. A két véglet között helyezkedik el kis hazánk többi régiója. Így Észak-Alföldön 1,31, a Nyugat-Dunántúlon 1,29, a Dél-Alföldön 1,05, a Dél-Dunántúlon 1,03, Közép-Dunántúlon pedig 0,94 egyhavi régiós átlagkeresetből lehet megvenni egy négyzetmétert.

Ez azt jelenti, hogy míg a fővárosban egy átlagos, 60 négyzetméteres lakás megvásárláshoz több mint 8 és félévnyi, budapesti munkából származó átlagjövedelmet kell összegyűjteni, addig Észak-Magyarországon az ott is dolgozóknak 3,6 évnyit.

A magyarországi lakásárakban meglévő jelentős regionális különbségek miatt az elérhető állami támogatások aránya is nagyon eltérő a különböző településtípusoknál. A használt lakásokhoz felvehető támogatás a fővárosban a vételár kevesebb mint 5 százalékára elég egy átlagos árú, 60 négyzetméteres lakásnál, a 2018 decemberében fennálló szabályok alapján két gyermeket vállaló házaspár esetében. A községekben viszont majdnem 30 százalékot tesz ki ez az arány, míg a megyeszékhelyeken 10, a városokban pedig 15 százalékot.

Egy új lakás esetében az állami támogatás a két gyermeket vállaló családoknál Budapesten az átlagos vételár kevesebb mint egytizedére elegendő, egy községben viszont csaknem az egyötödére is. A megyeszékhelyeken közel 16, a városokban valamivel több mint 16 százalékos mankót biztosít a támogatás.

A különbség a három gyermeket vállaló, 60 négyzetméteres új lakást vásárló családok között a legnagyobb: a fővárosban az otthon értékének 32,5 százalékát érik el az állami támogatások, a többi településtípusnál azonban a felét is meghaladja. Ez az arány a megyeszékhelyek és városok esetében 51-59 százalékos, míg a községekben csaknem 62 százalék.

„Ezeknél alacsonyabb lehet a támogatási arány az új lakásoknál. A statisztika a már elkészült új otthonok árát mutatja, a most tervezőasztalról kínált ingatlanokért fizetendő összegek viszont ennél jóval magasabbak” – figyelmeztetnek a TAKARÉK Index elemzői.

A fővároson belül is vannak különbségek

Természetesen a magyar lakosság közel egyötödének otthont adó Budapesten belül is vannak eltérések. A tavalyi negyedik negyedévben megvásárolható, szabad új fővárosi lakások árát alapul véve Külső-Pesten 9,9, Belső-Pesten 7,8, Budán 7,1, míg a belvárosban a lakás értékének 5,6 százalékát teszik ki az állami támogatások a két gyermeket vállaló, 60 négyzetméteres lakást vásárló családok esetében. A három gyermeket vállalóknál pedig Külső-Pesten 33, Belső-Pesten 26, Budán 23,5, míg a belvárosban 18,7 százalékos támogatási arány érhető el.

De a támogatási arányokban az egyes megyékben is vannak különbségek. Ez a használt lakásoknál Győr-Moson-Sopron és Pest megye kivételével bőven 10 százalék felett mozog a két gyermeket nevelő családok esetében. A legnagyobb segítséget az állami támogatások Nógrád megyében jelentik, ahol a megvásárlandó otthon értékének átlagosan 36,6 százalékát teszi ki az állami támogatás, ám ennek aránya Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is meghaladja a 20 százalékot.