A gyártás és a logisztika fejlődésének kulcsa, hogy a részfolyamatok egyre gyorsabbá, hatékonyabbá és pontosabbá váljanak. Ebben a számítástechnika és a robotika legújabb megoldásaival segítik a vállalkozásokat. Például az egyik legismertebb, műanyag játék építőelemeket gyártó dán cég fröccsöntő gépéhez egy olyan MES (manufacturing execution system) gyártásvezérlő szoftver csatlakozik, ami figyeli a dobozok és a kartonok telítettségét. Amint a mért tömeg alapján megvan a megfelelő mennyiségű műanyag építőkocka, a gép jelez az MES-nek, hogy megtelt az adott doboz. A rendszer ekkor odairányít egy robotot egy üres dobozzal, vagy kartonnal, és elhozza onnan a telit. Ennek köszönhetően zavartalanul és zökkenőmentesen történik a gyártás. Azután irány a logisztikai részleg, majd a játékboltok, végül a gyerekszobák.

Jól időzítenek a robotok

A sok gyárban és filmben is látható AGV (Automated guided vehicle) típusú robotok főként arra szolgálnak, hogy minél kevesebb gyártásközi készletet kelljen kezelni. A használatukkal nincs szükség biztonsági tartalékokra, és a gyártás során raktározást is kiváltják azzal, hogy mindig a legmegfelelőbb pillanatban lehet bejuttatni az anyagot a gyártó géphez anélkül, hogy helyet veszítenének azzal, hogy polcokon, dobozokban és raklapon tárolnának anyagot.

A készletezés szempontjából is fontos, hogy hány helyen és hányszor kell megfogni egy adott tételt. Az AGV-k nagyon sok időt és energiát takarítanak meg a vállalatoknak - meséli Palasik Márton, az SSI SCHÄFER automatizációs vezető tanácsadója.

A logisztikai vállalatok a sebesség, a pontosság, a rugalmasság és a rendelkezésre állás fejlesztésével komoly versenyelőnyre tehetnek szert az egyre jobb technológiai megoldások alkalmazásával. A valóság és a virtuális világ szemmel láthatóan egyre inkább  összenő, amiből logikusan következik az operatív ügyvitel és a raktár összekapcsolódása is.

Az iparban a gépek már régóta kommunikálnak, és szolgáltatnak adatokat. A 4.0 időszak azt hozta meg, hogy ezek mellé fejlődött fel az infrastruktúra is. Kialakultak a standard interfészek, és ma már mindent mindennel össze lehet kötni.

Komoly változást és fejlődési ugrást jelentett, hogy az összes elemet rendszerbe lehet kötni. Ebből aztán a technika rengeteg irányban fejlődött tovább: a szenzorok, a jeltovábbítás, a rögzített adatok rendszerezése, az, hogy minden mozgást, fordulatot, üzemórát mérni lehet, elhozta a Big Data korszakot. Ennek legfontosabb része, hogy jól kell kinyerni azt az adatot, ami kell a tökéletes működtetéshez. További hasonló kezdeményezés, amikor a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) során használják fel az adatokat.

A Schaeffler Csoportnál például a meghibásodás előrejelzését a motorteljesítmény adatai, az áramfelvétel, és annak ingadozása, valamint a futásteljesítmény alapján, mesterséges intelligencia (MI) segítségével igyekeznek megjósolni. Így tudják előre, hogy mikor kell beavatkozniuk a szervizes kollégáknak ahhoz, hogy ne legyen tényleges gépleállás és gyártásból való kiesés. Az SSI SCHÄFER és a Schaeffler közös szabadalma pedig egy olyan automata zsírzórendszer, amelynél a vezérlő szoftver meghatározott időközönként utasítja a gépeket, hogy lássák el a láncos pályák folyamatos kenését, amivel jelentősen megnövelik az alkatrészek élettartamát.

Palasik Márton szerint a fejlesztések lényege, hogy a végletekig szabványosítsák a folyamatokat. A Fleet controller forgalomirányító program azért lesz fontos része ennek, mert az összes, a rendszerbe csatolt automata anyagmozgató gép vezérlését megoldja majd. A cél, hogy a rendszer egy standard interfészen keresztül márkafüggetlenül csatlakozhasson minden robothoz. Egyelőre a piac még valamennyire ellenáll ennek az igénynek, de a német autóipar egységes fellépésének engedni fognak, ezt a hatalmas vevőkört kötelező jól kiszolgálni, és a logika is ezt kívánja.

A gyakorlatban ez úgy épül fel, hogy egy AGV Fleet controller kommunikál egy üzemmenedzsment szoftverrel, aminek a tűzgátló kapu, vagy egy légzsilip küldi a jelet, ha egy targonca át akar haladni rajtuk. Ekkor a rendszernek automatikusan ki kell nyitnia, majd vissza kell zárnia a megfelelő időben a megfelelő ajtókat. A kommunikációs láncolat arra is alkalmas, hogy a gyártó gép jelezze, hogy el kell szállítani az elkészült anyagot, illetve, hogy további alapanyagra van szükség. Ez ismét idő- és energiaspórolás - meséli az automatizációs szakember.

A gyártási folyamatok gördülékenyebbek, nem kell a gépre és az operátorra várni. A rendszer részfolyamatainál lévő egységek mindig pont jókor kapják meg a szükséges információt. A robotok akkor szállítják el a cikkeket a gyártósorról, amikor az ideális, percre pontosan, tervezhetően végzik a munkát, nincs össze- és fennakadás.

Automata élelmiszeripar és éjjellátó drónok

A La Lorraine mélyhűtött pékárukkal is foglalkozó belga vállalat központi logisztikai rendszerének robotjait egy raktárirányítási programmal vezérlik. Sőt, a lengyel és a cseh regionális elosztóközpontokat is Belgiumból irányítják; így egy helyen vannak a szerverek, és az egész rendszert onnan működtetik.

Még ennél is érdekesebb a drónok használata a karbantartási folyamatoknál. Ugyanis egy közel 40 méter magas acélszerkezetre felmászni elég lassú és fárasztó, daruval végigmenni rajta sem ideális azért, hogy a felépítmény épségét és sértetlenségét megvizsgálják. Ezért erre éjjellátó drónokat használnak. Mivel az automata raktárakban nagyon kevés helyen kell világítás, így a folyosókon az állványszerkezet és az áthidaló oszlopok állapotát is ezekkel a kis repülő gépekkel végzik. Természetesen a drónokat egyéb feladatokra is használják, például erre:

Kiterjesztett valóság, távoli segítség

Egyre több helyen használják az iparban is a kiterjesztett valóság (Augmented Reality - AR) megoldásait. Egyáltalán nem szokatlan, hogy a német, vagy osztrák tudásközpontban ülő technikus így segíti az épp az ügyfél kapcsolószekrényénél, vagy gépénél több ezer kilométerre tevékenykedő munkatársát, miközben azon okosszemüveg közvetíti a látottakat. A központi technikus a kapcsolási rajz előtt ülve távolról támogatja a problémamegoldást, a helyszínen pedig ennek köszönhetően a lehető legrövidebb idő alatt elkészülnek a feladattal, hogy a termelés egy perccel se álljon tovább a szükségesnél.

A tartalom az SSI SCHÄFER megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, a cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.