A logisztikai ágazatot hogyan érinti a járvány?

Külön kell választani több dolgot. Például a gyógyszerkereskedelem logisztikáját még csúcsra járatva is kihívások elé állította a kezdeti piaci igények kielégítése. Az élelmiszer piacon ugyanezt láttuk, bár a kezdeti boom után a normalizálódás felé tolódott a helyzet. De nézzük az ipari gyártók oldalát, ahol a beszállítói láncok radikálisan sérültek. Így a just-in-time termeléssel működő cégeknél, ahol a gyári alap- és segédanyag készletezés minimális, a termelés ellehetetlenül. Persze olyan területek is vannak, ahol minden rendelkezésre áll, de a kereslet durva csökkenésével összhangban kell a termelést visszafogni, vagy leállítani. Nincs tehát egységes kép.

Elképzelhető, hogy a válság hatására másfajta készletgazdálkodási modellek épülnek ki?

Kétélű a kérdés. A just-in-time, mint gyártástámogató megoldás nem a termékelőállítás helyszínén, hanem a beszállítónál jelent raktározási igényt. Ha onnan nem tud eljutni az alkatrész a gyárba mondjuk határlezárások miatt, akkor akadozik a fogyasztói termék előállítása. Ezzel a kérdéssel tehát foglalkozni kell. Első ránézésre megoldás lehet tehát, ha a végső gyártás helyszínén állnak majd rendelkezésre nagyobb alkatrész készletek, de így a gyártókapacitás terhére kell raktározási volument növelni. Ezt a gyártócégek nem szeretik, inkább kiszervezik az ezzel kapcsolatos logisztikát a beszállítókhoz. Ezzel pedig vissza is tértünk a probléma elejére.

Technológiai oldalról feloldható ez az anomália?

A közeljövő fejlesztései között nagy valószínűséggel hatékonyabb készletgazdálkodási elvek bevezetését fogjuk látni, mely a raktározási technológiát is érinteni fogja. Vélhetően a gyárak nagyobb részben vállalják át azt a logisztikai feladatot, amit eddig meghagytak a beszállítóknál. A gyakorlatban ez olyan növelt automatizáltságú raktárrendszereket jelenthet, amelyek radikálisan csökkentik a helyszíni készletkezelés költségeit. Ez nem csak azt jelenti, hogy viszonylag olcsón lehessen nagy alkatrészállományt tárolni, hanem azt is, hogy az ilyen raktárak belső elrendezése képes legyen a gyártási folyamathoz, illetve az alkatrészállományhoz és -portfólióhoz programszerűen alkalmazkodni. Persze már napjainkban is léteznek ilyen rendszerek, fejlesztések. Ennek a fejlődésnek most új irányai is lesznek.

Tágabban értelmezve a raktártechnikai szolgáltatásokat, milyen prognózisokra lehet számítani akár piaci, akár technológiai szinten?

Már a 2008-as gazdasági krízis kapcsán is előtérbe került a hatékonyság kérdése, ami elsősorban a válságállóság tekintetében merült fel. Az az időszak előtérbe helyezte az élőerős megoldások kiszolgáltatottságát, és az ebben rejlő működési kockázatok csökkentése kiemelt célkitűzéssé vált. Ez adott egy lökést az automatizációs fejlesztéseknek, melyek az elmúlt 5 évben hatványozottan érzékelhetőek, az igények megnövekedésével, új iparágak bekapcsolódásával, automatizálási igényeinek megjelenésével. Ez a fajta szemlélet most még nyilvánvalóbb, hiszen logisztikai tevékenységet csak igen korlátozottan lehet home-office-ból végezni. Ezért az irány változatlan: technológiai úton kell egyre hatékonyabb és üzembiztosabb megoldásokat találni.

A logisztikai piacot viszont a fogyasztói oldal is átalakíthatja.

Erre készül is az SSI SCHÄFER. Ha csak az elmúlt egy-másfél hónapot nézzük, akkor az e-kereskedelem térnyerésével az ezt támogató rendszerek, technológiák iránt olyan igény mutatkozott, ami mindenképpen komoly változásokat mutat a jövőre nézve. Hiszen a fogyasztói attitűdök változása számos tekintetben velünk maradhat a válság után is, így az itt újonnan megjelenő kapacitásigények egy része tartóssá válhat.

Az e-kereskedelemnek ebből a szempontból mi a specialitása?

A cégünk által, a világ minden kontinensén létesített többezer rendszerének tapasztalatai alapján világos, hogy az e-kereskedelemben kis tételszámú rendelések történnek, abból viszont nagy volumen. Az ehhez kapcsolódó készletezési, raktározási, anyagmozgatási, kiszedési tevékenységeket a jövőben valószínűleg nem lehet hatékonyan ellátni élőerős megoldásokkal. Mindenképpen az áru az emberhez elv bevezetése szükséges. És persze ezek lebonyolításához megfelelő, magas intelligenciájú vezérlő szoftverek is szükségesek.

Az SSI SCHÄFER itt Magyarországon hogyan alkalmazkodott a mostani helyzethez?

A hazai leányvállalat, minthogy üzletkötéssel és szerviz szolgáltatásokkal foglalkozik elsősorban, természetesen az élő munkaerőre épít, hiszen itt közvetlen ügyfélkapcsolatról van szó. Átalakítottuk a napi működésünket, a tevékenységünk jelentős részét sikerült az otthoni munkavégzés lehetőségeihez igazítani. Ez nem csak az adminisztratív munkát jelenti, hanem a rendszertámogatást is.

A különböző vállaltoknál használt megoldásaink egy része ugyanis szoftveresen is kiszolgálható, az ilyen jellegű szervíztevékenység tehát nem feltétlenül követel meg személyes jelenlétet, a 7/24 rendszerű hot-line szolgáltatásunkat biztosítjuk. Ezen kívül, a jövőre való felkészülés jegyében, a humántőkénk gyarapítása került most előtérbe. Értékesítői és kommunikációs tréningeket tartunk, informatikai és nyelvi képzéseket nyújtunk a munkavállóinknak.

Az, hogy az értékesítéshez és a logisztikai rendszerekhez kapcsolódó főtevékenységünket nem tudjuk most ugyanúgy végezni, mint korábban, nem jelenti azt, hogy ne volna tennivalónk, hiszen a mostani helyzet sem tart örökké. A cégünk alapfilozófiája az, hogy „think tomorrow”; ez első megközelítésben azt jelenti, hogy az ügyfeleinkkel együtt, az ő perspektíváikat szem előtt tartva gondolkodtunk együtt a jövőről. Most alkalmunk van arra, hogy ezt a korábbinál jobban gyakoroljuk befelé is. Értékteremtésként tekintünk a munkatársaink fejlesztésére.

Meddig tarthat ez a szakasz?

Túl sokáig nem. Én arra számítok, hogy idén már lesz érzékelhető visszarendeződés, ezért azt a fajta értékteremtést, amelyet most a munkatársaink fejlesztése jelent, hamarosan a gyakorlatban is kamatoztatni tudjuk.

A tartalom az SSI Schäfer megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, a cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.