A WHO a 21. század legsúlyosabb egészségügyi problémájaként tartja számon a stresszt. A szorongásos zavarok és a stressz okozta depresszió már olyannyira népbetegséggé vált, hogy a következő években a szív- és érrendszeri megbetegedések után minden bizonnyal ez lesz a második vagy a harmadik leggyakoribb probléma a betegségek listáján. Felmérések szerint csak az Európai Unión belül a munkavállalók 28 százaléka szenved valamilyen, stresszel kapcsolatba hozható betegségben. Néhány szakértő ennél sötétebben látja a helyzetet: véleményük szerint a betegségek körülbelül 70 százaléka mögött valamilyen szorongásos zavar áll. Az ilyen kórképek kezelési költségei rémisztő adatokat mutatnak: alig 10 év alatt a kiégésből, a nagyfokú terhelésből fakadó mentális betegségekre költött kiadások mértéke 300 százalékkal nőtt. A munkahelyi hiányzások nagy százaléka is ugyanide vezethető vissza, és az ilyen típusú hiányzás általában sokkal tovább is tart, mint az egyéb okok miatti távollét. A munkahelyi stressz ugyanakkor ötszörösére emeli a bekövetkező balesetek gyakoriságát, ráadásul a fluktuáció egyötöde is ugyancsak ennek a számlájára írható.

Mi a stressz?

Míg a rövid távú stressz az előnyünkre válhat, hiszen koncentráltabbá tesz és nagyobb teljesítményre ösztönöz, addig a tartós stressz éppen az ellenkezőjét váltja ki belőlünk: romlik a koncentrációnk, a teljesítőképességünk, szorongóbbakká válunk, ami pszichés és szomatikus betegségek kialakulásához vezethet. Ezért a stressz okozta problémákkal az Egészségügyi Világszervezet is foglalkozik. Kutatásaik során nemcsak a stresszt kiváltó tényezőket, hanem a rizikófaktorokat és a stressz leküzdésében segítséget nyújtó technikákat is vizsgálták.

Tanulmányuk szerint a munkával kapcsolatos stresszt kiváltó tényezőket két típusra bonthatjuk: a munka jellegéből, illetve a munkahelyi körülményekből fakadó hatásokra. Munkakörből fakadó stresszforrás lehet a monoton munka, a túlhajszoltság, az intenzív munkatempó, az időnyomás, az értelmetlen feladatok, valamint a bevonódás hiánya. A munkahelyi körülmények legkomolyabb stresszfaktora pedig a bizonytalanság, a jövőbeni kilátások hiánya, a munkahelyi kapcsolatok, a tisztázatlan munkakör, a szervezeti kultúra és a munka-magánélet megbillenő egyensúlya. Talán nem meglepő, hogy a kutatásban a megkérdezettek 46 százaléka a munkamennyiség miatti stresszt jelölte meg elsődleges problémaforrásként, 30 százalékuk pedig a munkahelyi kapcsolatokban látta a stressz fő okát.

Mit tehetünk?

Mivel sokan a munkamennyiség miatt érzik a stressz szorítását, úgy gondolják, hogy ha pihennek, ha „énidőt” szavaznak meg maguknak, azzal a helyzetet csak tovább nehezítik. Pedig ez nem így van. Néhány egyszerű, de tudatosan használt módszerrel vagy egy néhány perces pihenővel máris megteremthetjük a saját nyugalmunkat. Lássuk, milyen eszköztár áll rendelkezésre a stressz leküzdésében!

• Önismeret

Az egyik legfontosabb eszközünk a probléma megoldásához az önismeret: hogy tisztában legyünk az értékeinkkel, a hiányosságainkkal, valamint hogy felismerjük, mi az, ami a későbbiekben esetleg szorongáshoz vezethet. Ehhez eleinte érdemes szakember segítségét kérni, de az is hozzájárulhat saját magunk megértéséhez, ha tesztekkel, önismereti tréningekkel, könyvekkel térképezzük fel, hogy miben érdemes fejlődnünk. Akár a magunk „rossz” tulajdonságai alapján is sok mindent megtudhatunk a saját stresszforrásainkról: ha például valaki túlságosan türelmetlen, annak érdemes dolgoznia rajta, hogy megszüntesse ezt a stresszfaktort.

• Komfortosság

Ahogyan az otthonunkban, úgy a munkahelyünkön is fontos, hogy komfortosan érezzük magunkat. Ehhez sok minden hozzájárul: a személyre szabott környezet, az irodai asztal körüli kedvenc képek, berendezési tárgyak, esetleg a számunkra kedves növények. Ne szégyelljük a saját képünkre szabni a privát munkaterünket, hiszen ezzel egyfajta biztonságos övezetet teremtünk a nehezebb pillanatok idejére.

• Sorvezető a napi feladatokhoz

Sokan alkalmazzák, és sokak számára nyugtató hatású, ha a munkakezdés előtti 5-10 percben megtervezik a napjukat. A fontos elintéznivalókat, az elvégzendő teendőket papírra, noteszbe vagy e-jegyzetbe írják, rangsorolják fontosság szerint, majd az elvégzett teendőket kihúzzák a listáról. Ezzel a módszerrel minden napot azzal kezdhetünk, hogy rendszerezzük gondolatainkat, ami biztonságot ad és segít átlátnunk, mivel kell végeznünk vagy éppen megküzdenünk a nap során. Így már előre felkészülhetünk a nehézségek megoldására.

• „Én-idő”

Bár nem tartják sokra, mégis az egyik legfontosabb tényező a munkavégzés során, hogy megszakítsuk a munkával töltött időt, és 5-10-15 perc erejéig kiszakadjunk a mókuskerékből. Az így beiktatott nyugalmi időszakban lehetőleg ne a telefonunk vagy a laptopunk képernyőjét bámuljuk, hiszen az új impulzusok garantáltan nem segítik elő a pihenést. Akkor már inkább válasszuk a természetet – ha lehetőségünk van rá –, üljünk ki például egy parkba, vagy csak sétáljunk egyet a munkahelyünk közelében. Ez segít egy kicsit kifújni magunkat, csökkenteni a nyomást, valamint rendezni a gondolatainkat.

• Relaxációs technikák

Mindegy, hogy könyvből vagy szakember segítségével, esetleg videótanfolyamokon, de tanuljunk meg néhány stresszkezelő technikát. A meditáció, a különböző légzőgyakorlatok, a relaxációs technikák segítenek a stressz levezetésében és feldolgozásában. A mindfulness meditáció szervezetre gyakorolt jótékony hatásairól több kutatás is elismerően nyilatkozott, ezért érdemes elmélyedni a technikájában. Mivel néhány perc alatt is látványos eredményt érhetünk el, így akár a munkahelyi szünetekben is alkalmazhatjuk, hogy legyőzzük a fojtogató szorongást.

• Sport

Bár a stresszel küzdők általában a sportot is csak egy újabb „feladatként” élik meg a napi teendőik között, mégis fontos, hogy találjunk valamilyen mozgásformát, amiben örömünket leljük. Mindegy, hogy túrázunk, kirándulunk vagy éppen sétálunk, a lényeg, hogy rendszeresen tegyük, és ne érezzük tehernek. Ha csupán elbiciklizünk a munkahelyünkre, már annyival is sokat tettünk az egészségünkért, ha pedig olyan sportot választunk, amibe néhány munkatársunkat is bevonhatjuk, az nemcsak a stressz okozta problémáinkon segít, hanem a munkahelyi kapcsolatainkon is sokat javíthat.

• Visszafogott alkoholfogyasztás

A stressztől szenvedők egy része hajlamos alkoholba fojtani bánatát. Pedig az alkohol nem oldja meg a problémákat, sőt inkább tetézi azokat. Hiszen az alkoholos befolyásoltság sokszor agressziót, túlzott reakciót vált ki, ráadásul a rendszeres alkoholfogyasztás nemcsak az egészségre rendkívül káros, hanem a teljesítőképességre és a koncentrációra is súlyos csapást mér. Éppen ezért soha ne igyunk, ha gondunk támad! Az alkohol biztosan nem oldja meg helyettünk, amit pillanatnyilag alkohol nélkül sem sikerül megoldanunk.

• Gyógynövények

A citromfű, a galagonya, az orbáncfű, a macskagyökér, a feketeribizli-levél, a komlótoboz csak néhány azon gyógynövények közül, amelyek átmenetileg segíthetnek a problémák megoldásában. Teaként, esetleg gyógynövényalapú készítményként használva segítenek megnyugodni, ellazulni, oldják a szorongást és megnyugtatják az idegrendszert.

Hirdetés

2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat

A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.

Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!