Kutatások igazolják, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás a testsúlyunkat is befolyásolja. Hogyan hat az alváshiány következményeként megváltozott hormonszint az éhségérzetünkre, étvágyunkra, és hogyan fokozza hosszú távon az elhízást az alacsony energiaszinttel összefüggő folyamatos fáradtság, motiválatlanság?
A világ népességének harmada túlsúlyos, aminek két legfőbb oka a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgás. Ugyanakkor mostanában egyre több szó esik az alvászavarokról, illetve az alváshiányról, mint az elhízás további, lehetséges okairól. Cikkünkben annak járunk utána, hogy milyen összefüggés van az alvás mennyisége és minősége, valamint a testsúly kóros növekedése között.
Az elhízás és az alvásproblémák terjedése kéz a kézben váltak az elmúlt évtizedekben a jóléti társadalmak egyik legkomolyabb egészségügyi problémájává, ami azt sugallja, hogy a két jelenség kapcsolatban lehet egymással. Azt már jól tudjuk, hogy az alvás kulcsszerepet játszik egészségünk megőrzésében: kellő mennyiségű és minőségű alvás hiányában immunrendszerünk meggyengülhet, hosszú távon pedig könnyebben alakulhatnak ki szív- és érrendszeri betegségek vagy akár cukorbetegség is. Az alváshiány a mentális egészségünkre ugyancsak hatással van: gyengül a koncentrációs készség, memóriazavarok lépnek fel, és az általános kedélyállapot is romlik.
De hogyan befolyásolja a testsúlyunkat és étvágyunkat az alvászavarokból adódó kialvatlanság?
A testünk azt hiszi, éhezik
Az alváshiány két, az étvágyat szabályozó fontos hormon szintjének rendellenes változását vonja maga után. Az első ezek közül a leptin, amely a zsíranyagcsere, illetve az étvágy és jóllakottság hosszú távú szabályozásában játszik fontos szerepet. A leptint a zsírsejtjeink termelik, és ha annak magas az értéke, az azt jelenti, hogy a testnek bőségesen vannak rendelkezésre álló tartalékai. Ha viszont csökken, az arra figyelmeztet, hogy kiürülőben vannak a zsírtartalékok, így hamarosan enni kell.
A másik hormon a ghrelin, vagyis az "éhséghormon", ami főleg az emésztőrendszerben termelődik, és az éhségérzet kiváltásáért felelős. Szintje a vérben étkezés előtt a legmagasabb és közvetlenül utána a legalacsonyabb.
A kialvatlanság hosszú távon a leptin szintjének csökkenéséhez vezet, ez pedig folyamatos energiahiányt jelez, ami az energia pótlására serkent, vagyis egyre több étkezésre. A ghrelin értéke viszont akár már egy napos kialvatlanság után is a normálistól eltérően megemelkedhet, ami ennek megfelelően állandó éhségérzetet okoz. Így akkor is éhesnek érezzük magunkat, amikor igazából nem is vagyunk azok.
Vágyunk az édességekre
A kimerült, fáradt szervezet jóval fogékonyabb a stresszre, az általános kedélyállapot ingadozik, türelmetlenné válunk, és negatívan kezdjük el látni magunk körül a világot. Mivel a magas cukortartalmú ételek aktiválják agyunkban a jutalmazási rendszert, megemelve ezzel a dopamin, vagyis a „boldogsághormon” szintjét, egyre jobban kívánjuk az egyébként egészségtelen, viszont néhány pillanat erejéig elégedettségérzetet okozó édességeket.
Kevesebb ébrenlét, kevesebb étkezés
A fenti állítás egyszerű és logikus: minél több időt töltünk alvással, annál kevesebb idő jut a nassolásra, egy-egy éjszakai extra vacsora beiktatására.
Nem marad energiánk mozogni
Az alváshiánnyal küzdő szervezet hőháztartása felborul, leesik a testhőmérséklet, ami csökkent energiaszintet eredményez. A szervezet a „túlélésre” hajt, így nem csoda, ha egyáltalán nem érzünk késztetést bármilyen aktív mozgásra, ami segítene az elhízás elkerülésében.
A fenti okok jól mutatják tehát: az alváshiány állandó csökkent energiaszintet eredményez, amely folyamatos energiapótlásra, vagyis étkezésre sarkall, emellett pedig csökkenti a motivációnkat bármilyen olyan tevékenységgel kapcsolatban, amihez energiára lenne szükségünk, mint például a testsúly szinten tartásához elengedhetetlen napi testmozgás és a sportok.
Mit tehetünk azért, hogy kikerüljünk ebből az ördögi körből?
Aludjunk többet! – vágná rá mindenki elsőre, de amilyen egyszerűen hangzik ez, annál nehezebb a valóságban kivitelezni. Mégis, néhány egyszerű szabály betartásával sokat változtathatunk alvási szokásainkon, és így testsúlyunkon is.
1. Próbáljunk meg minden nap ugyanakkor kelni és feküdni. Egy idő után be fog erre állni szervezetünk, így sokkal könnyebb lesz az elalvás is.
2. A fáradtság ellenére próbáljunk meg mozogni: nem csak a testsúlyunkra lesz jó hatással, de az álmatlanság ellen is remek csodaszer.
3. Töltsünk minél több időt természetes fényben, sétáljunk munkába menet vagy az ebédszünetben. A természetes fény jótékony hatással van a belső óránkra és a hormonháztartásunkra.
4. Főleg a délutáni/esti órákban kerüljük a koffeintartalmú, élénkítő hatású szereket. Hallgassunk inkább saját testünk jelzéseire, iktassunk be pihenőt, ha fáradtak vagyunk, hogy utána természetes módon tudjuk szervezetünket újra, frissen munkába fogni.
5. A fáradtabb napokra mindig készüljünk egészséges, azonnal kéznél lévő ételekkel. Csomagoljunk magunknak zöldséget és gyümölcsöt, azt ropogtassuk nap közben, ha ránk tör az éhségérzet.
2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat
A Sedacur forte az előnyös növényi hatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet.
Vény nélkül kapható gyógyszer
www.sedacur.hu/
Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
