A tartós álmatlanság a depressziósok több mint 90 százalékára jellemző, és már a hangulatzavar korai előjele lehet. Ám hol kezdődik a lustaság, a sötét őszi-téli napok miatti lehangoltság és a súlyos hangulatbetegség? – Dr. Radics Judit alvásszakértő pszichiátert kérdeztük a depresszió legjellemzőbb testi és lelki tüneteiről.
Egyik korábbi cikkében arról írt, hogy szinte szokatlan, ha valakinél egyáltalán nem lépnek fel az év végi, őszi, téli fáradtság jelei. Az ekkor észlelhető tünetek mikortól merítik ki a depresszió diagnózisát? Mikortól beszélhetünk enyhe, illetve súlyos depresszióról?
Dr. Radics Judit: A szezonális, vagy más néven téli depresszió a hangulatzavarok speciális típusa. Ilyenkor jellemző, hogy az étvágy inkább fokozódik, az alvásigény pedig annyira megnő, hogy az illetőnek szinte kedve sincs kibújni az ágyból, legszívesebben téli álmot aludna. Az enyhe depresszió, mely igen gyakran tartós, krónikusan fennálló stressz-állapotok folyománya, leginkább abban nyilvánul meg, hogy az érintettek fásulttá válnak, már nem lelik örömüket korábban kedvelt tevékenységeikben, kezdeményezőkedvük alábbhagy, elvégzendő dolgaikat tologatják maguk előtt. A helyzet rosszabbra fordulásával pedig fokozatosan megjelenik a depresszióra jellemző teljes tünetskála: az egész napos rossz hangulat, a kedvetlenség, a krónikus fáradtság, a koncentrációzavar, a csökkenő szellemi teljesítmény és az önértékelési válság.
Legyen szó enyhébb, súlyos vagy épp szezonális depresszióról, eddig elsősorban lelki tüneteket említett. Viszont a depressziónak számos indirekt, illetve direkt látható, fizikai megnyilvánulása is lehet. Melyek ezek?
R.J.: A depresszió figyelemfelhívó, "csengő jelei" közül elsősorban az alvászavart emelném ki. Ezen belül a korai elálmosodás, majd az elalvás után pár órával, többnyire hajnali háromkor történő felébredés, továbbá az álmatlan forgolódás is az egyértelmű jelek közé tartozik. Nem csoda, ha másnap „összetörten” indul a nap. A férfiakra jellemző lehet az ingerlékenység, a türelmetlenség, akárcsak a másodlagos, fokozott alkoholfogyasztás. Mivel az alkohol rövidtávon kifejezetten feszültségoldó és hangulatjavító hatással bír, aki hajlamos rá, valóban könnyebben nyúl az italhoz egy-egy depresszív periódus esetén. Azonban hosszabb távon, amint kiürül a pohár, az alkohol hatása éppen az ellenkezőjébe csap át: még súlyosabb depressziót és alvásproblémákat okoz. Ahogy én látom, a nők ilyenkor inkább, különösen ősszel és télen, az evésbe menekülnek, és ezáltal egyre csak nő és nő a testsúlyuk.
A téli depresszióval küzdőknél fokozott alvásigényről beszélt, ám a depresszióval összefüggésben az inszomniát és a forgolódással töltött estéket is említette. Hogyan oldhatjuk fel a látszólagos ellentmondást a kérdésben?
R.J.: Az alvászavar, ezen belül az inszomnia a depressziósok több mint 90%-ára jellemző, és már a hangulatzavar korai tünete lehet. A fokozott passzivitással, tétlenséggel, a motiváció csökkenésével járó szezonális depresszióval küzdők gyakran tisztában vannak a problémájukkal, ami sokaknál már egészen korán, a középiskolai évek során jelentkezik. Náluk valóban gyakran előfordulhat, hogy mind az alvásigény, mind az étvágy fokozódik ebben az időszakban. Ezzel együtt az sem ritka, hogy a téli depressziósok rosszul alszanak, mert a hangulatzavarok ugyanúgy hozhatnak alvásproblémákat is.
Fiatalabb korban jobban alszunk, ám az életkor előrehaladtával egészségesen is némileg romlik az alvás minősége. Ebből kiindulva a depresszió klinikai megjelenése különbözhet fiatal és idős kor esetén?
R.J.: Az ingerlékenység, a türelmetlenség, az impzulzív, indulatos, netán agresszív megnyilvánulások leginkább a fiatalkori hangulatzavarokra, és elsősorban a férfiakra jellemzőek. Idősebb korban már az úgynevezett larvált depresszió van jelen, amikor a testi tünetek, a nem szűnő fájdalmak képezik a panaszok gerincét. A testi betegségek ebben az életkorban eleve gyakoribbak, így a tünetek megjelenése esetén fontos a korrekt, teljes körű kivizsgálás. Ám amennyiben az adott elváltozás megfelelő gyógykezelése mellett még mindig hangsúlyosak a panaszok, fontos, hogy felvetődjön a depresszió fennállásának lehetősége is.
Meg lehet előzni, hogy depresszióssá váljunk? Mit tehetünk a rövid nappalok és hosszú, sötét esték idején, hogy elkerüljük a kellemetlen tüneteket, a lehangoltságot és az enerváltságot?
R.J.: A depresszióra való hajlam lehet veleszületett, ugyanakkor a tartósan negatív életkörülmények, életesemények egy idő után szinte mindenkinél depresszív hangulatot eredményeznek. Sajnos a mai túlterhelt, hajszolt, sokszor a rendszerességet teljesen ellehetetlenítő életmódunk nem kedvez a depresszió megelőzésének, így kifejezetten törekednünk kell rá, hogy elkerüljük a káros környezeti hatásokat. Ebben például nagy segítséget nyújthat a megfelelő ásványi anyagokat, vitaminokat, esszenciális zsírsavakat tartalmazó, a magas cukor-illetve szénhidráttartalmú ételeket kerülő étrend. A rendszeres mozgás és a szabad levegőn tartózkodás fontossága szintén nem hangsúlyozható eléggé, ahogy a rendszeres, elegendő, pihentető alvás szerepe sem, ami komoly véderővel bír mind a fizikai, mind a lelki nehézségekkel szemben. A lelki egyensúly elérését pedig leginkább az szolgálhatja, ha minden nap találunk örömforrást magunknak a boldog társkapcsolatokban, a baráti kapcsolatokban vagy a hobbinkban.
A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és mérsékli az enyhe depresszió további tüneteit.
Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu
Mutasd a posztjaidat - kiderül, hogy depressziós vagy-e!
Kíváncsi, hogy milyen a stressz-szintje? Töltse ki tesztünket!
Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
