Fáj, viszket, vérzik – mi is valójában az aranyérbetegség?

Kevéssé ismert tény, hogy szervezetünk egyik igen érzékeny területe a finom ér- és ideghálózattal átszőtt végbél, illetve az azt borító nyálkahártya. A végbélben, a végbélnyílás közelében található visszérpárna, közismert nevén az aranyér elengedhetetlenül fontos a végbél megfelelő működéséhez, mivel ez segítik a székletürítést és a végbél hermetikus zárását is. Akkor van baj, ha az érhálózat kitágul és az érpárnát rögzítő kötőszövet megnyúlik, mert ebben az esetben a vénák egyre vékonyodnak, egyre sérülékenyebbek lesznek, végül a bennük pangó vérrel együtt súlyuknál fogva kicsúszhatnak a végbélnyíláson, és az aranyér így a végbélzáró-izmok közé szorul.

A székletürítés fájdalmas volta, illetve az utána a vécépapíron megjelenő vércsík figyelmeztethet arra, hogy aranyérbetegségünk van. Az első tünetek a végbéltáji, erős viszketés, fájdalom, illetve duzzanat, csomó megjelenése a végbél környékén, a fájdalmas székelés, esetleg vérzés, továbbá a nyálkás, véres széklet, de ezek a tünetek sokáig rejtve maradhatnak. Előrehaladottabb stádiumban az aranyeres csomók kitüremkedése is megfigyelhető a végbélnyílás körül.

Nem biztos, hogy a tünetek aranyeret jeleznek

Az aranyérbetegség kapcsán előforduló tünetekkel óvatosnak kell lenni, mert azok nemcsak aranyerességre, hanem végbélrepedésre, tályogra, vagy súlyosabb esetben vastag- vagy végbélrákra is utalhatnak. Megijedni nem kell, célszerű inkább mielőbb proktológushoz fordulni, hogy kiderüljön, mi a tüneteket kiváltó ok. 

Nekem úgysem lesz aranyerem, az csak másnak és az időseknek van

Az aranyér civilizációs népbetegségnek számít, és elsősorban a fejlett világ lakosait érinti nagy számban. Bár naprakész magyar adatok nem állnak rendelkezésre, az ötven év feletti korosztályban gyakorlatilag nincs olyan ember, akinek életében legalább egyszer ne lenne aranyeres panasza: a fejlett országok felnőtt lakosságának több mint fele érintett lehet. Nem legyinthet rá az aranyérre a fiatalabb generáció sem, mert a 30 és 50 év közöttiek 30-40 százaléka szintén tapasztalt már valamilyen tünetet, vagyis nem igaz, hogy az aranyér csak az idősek betegsége lenne, bár tény, hogy minél idősebb valaki, annál lazábbak a szövetei, így annál valószínűbb az is, hogy az aranyere megjelenik.

A szakemberek azért említik, hogy az aranyér elsősorban a fejlett világra jellemző kór, mert kialakulásában jelentős szerepet játszik a modern életvitel: a sok ülés, a rostszegény étrend, a kevés folyadékbevitel és a mozgásszegény életmód.

A sport nem mindig használ

Bár a rendszeres mozgás elengedhetetlen az aranyérbetegség elkerülésében is, mégsem minden mozgásforma hasznos ezen cél eléréséhez. Szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a statikus megterhelés, mint például a súlyemelés, a testépítés vagy úgy általában a nagyobb terhek cipelése előidézhetik a panaszokat. Mivel azonban az ülő életmód is hajlamosító tényező, a mozgást nem szabad kiiktatni a hétköznapokból – csak megfelelő mozgásformát kell választani.

Ülőmunkát végzek, tehát biztosan lesz aranyerem?

Tény, hogy nem véletlenül szokták az aranyeret „sofőrbetegségnek” is nevezni: aki napi 6-8, vagy esetleg még ennél is több órát tölt ülő helyzetben, könnyen lehet, hogy ettől aranyere alakul ki. Van alapja tehát annak, hogy valakinél a sok ülés váltja ki ezt a betegséget, de nem lehet kijelenteni, hogy aki ülőmunkát végez, annak biztosan lesz aranyere. Az aranyeres panaszok kialakulásának számos oka lehet, ezeknek csupán egyike az ülőfoglalkozás. Aki például visszeres panaszokkal él, hajlamosabb az aranyeres betegségre, de a genetika is állhat a háttérben.

Nem igaz, hogy csak környezeti tényezők állnak az aranyérbetegség mögött

Az aranyeresség okai között nemcsak életmódbeli, hanem velünk született genetikai tulajdonságok is szerepelhetnek – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. A szakorvos kifejti: vannak olyan enzimek a szervezetben, amelyek lebontják a kötőszövetet, ez meglazítja a tartószerkezetet, ami történhet az arcon, a karon, vagy akár a hason: ennek látható jele, hogy hamarabb kezd el ráncosodni a bőr. Hasonló kötőszöveti gyengülés ugyanúgy lejátszódhat a végbélben is.

A nők veszélyeztetettebbek?

Annyiban igen, hogy szülés közben gyakori a gát- és a végbélizomzat sérülése. A jelenség az első szülésen áteső nők mintegy 30-35 százalékát érinti, például akkor, ha az édesanya medencéjéhez képest a baba túl nagy, vagy ha nem megfelelő gátvédelemmel jön világra az újszülött. A szakember az intimtornát javasolja prevencióként.

Nem csak a műtét a megoldás

Tévhit, hogy az aranyeret csak műtéti úton lehet gyógyítani, bár kétségtelen, hogy a betegség bizonyos stádiumában már nincs is más út. Ám az aranyérbetegség a korai szakaszában az esetek többségében néhány életmódbeli változtatás beiktatásával, illetve helyi hatású készítmények, szájon át szedhető gyógyszerek alkalmazásával is jól kezelhető, viszont mindenképp ajánlott felkeresni a szakorvost, már csak azért is, hogy segítsen eligazodni a rengeteg vény nélkül kapható készítmény között. A könnyen beszerezhető szerekkel kezelhető az aranyérbetegség első két stádiuma, vagyis amikor a megduzzadt, megnagyobbodott aranyér még nem okoz fájdalmat, meglétét viszont a WC-papíron megjelenő kevés, élénkpiros színű vér már jelezheti. Akkor is elkerülhető a komolyabb beavatkozás, ha az aranyeres csomó erőlködés hatására, székelés közben vérzik és kifordul a helyéről, de aztán magától visszahúzódik. Már komolyabb kezelést igényel viszont, ha végbélből “kicsúszott” csomó magától már nem húzódik vissza, de kézzel még visszahelyezhető, operációra pedig akkor van szükség, amikor az érzékeny és fájdalmas kitüremkedő aranyércsomó a végbélnyílásba már kézzel sem segíthető vissza.

Az aranyérnek kevés köze van az aranyhoz

Az, hogy a végbélnyílás körüli begyulladt visszértágulat neve hogyan lett aranyér, rejtély.  Egyes magyarázatok szerint a fájdalmas visszértágulat hirtelen kivérzése megkönnyebbülést hozott, ezért a néphiedelem szerint aranyat ér. Egy másik okfejtés a középkorig megy vissza: akkoriban szerencsésnek tartották a vérző végbelű embereket, akikről úgy vélték, hogy megszabadulnak a rossz vérrel távozó ártalomtól. A magyar elnevezés egyébként a latin vena aurea fordításából ered.