A Ray Dolby által 1965-ben alapított kutató-fejlesztő cég évtizedeken át az egyre jobb hangfeldolgozásról, zajszűrésről, és a minden eddiginél valósághűbb hangélményről vált ismertté. (Az első Dolby-technikával készült film Stanley Kubrick Mechanikus narancsa volt.) 2014-ben azonban a Dolby Laboratories egy új technológiával rukkolt elő, ezúttal a látvány és kép területén. Az első Dolby mozi (Dolby Cinema) is ugyanebben az évben nyitotta meg a kapuit a hollandiai Eindhovenben, ahol a nézők a cég által kifejlesztett Dolby Atmos hangzást és a Dolby Vision lélegzetelállító képminőségét élvezhetik a vállalat dupla D-betűt formázó logójával fémjelzett mozikban.

Hogy lássuk, pontosan mit tud a Dolby Vision, meg kell ismerkednünk a HDR (High Dynamic Range), vagyis a nagy dinamikatartományú képalkotás fogalmával. A HDR lényege, hogy egy képen belül megjelenít sötétebb és dinamikusabb területeket is: ez olyan, mintha ugyanarról a dologról 2, 3 vagy több fotót is készítenénk eltérő expozíciós időkkel, majd az így készült képeket egymásra rétegeznénk. A HDR-fotók jellemzője, hogy az erős fények és a túlexponált részek helyén kirajzolódik az, amit rövidebb záridővel fotóztunk, ezért az ilyen képeken jellemzően természetellenes, túlvilági kontúrok jelennek meg.

Mitől más a Dolby Vision?

A HDR-videók ezzel szemben élesebb és részletgazdagabb képeket ígérnek. A Dolby Vision ebből a technológiából is a legújabbat, a HDR10-et vette alapul és fejlesztette tovább. Az eredmény: minden eddiginél élénkebb színek (amelyeknek sokkal több árnyalatát láthatjuk, mint korábban), sokkal élethűbb sötét és világos részek (amelyeknek köszönhetően minden filmjelenet jóval valóságosabbnak és részletgazdagabbnak hat), és sokkal valósághűbb térélmény, ami főleg az árnyékoknál és a körvonalaknál érhető tetten.

Nem véletlen, hogy a Dolby Vision egyelőre nem is érhető el minden „mezei” moziban, világszerte csupán tucatnyi, a Dolby Vison szabványnak megfelelő filmszínház létezik. A technikai részletek kedvelőinek azt is eláruljuk, hogy egy ilyen moziban nem is egy, hanem mindjárt kettő darab 4K-felbontású lézerprojektor teljesít szolgálatot, hogy a képek valóban tűélesek és kirobbanóan élénk színűek legyenek.

Szerencsére azonban nem kell Eindhovenig repülnünk, ha meg szeretnénk tapasztalni a Dolby Vision látványvilágát. Ma már ugyanis az újabb fejlesztésű okostévék, sőt az okostelefonok között is megjelentek olyan modellek, amelyek kijelzője képes megjeleníteni a Dolby Vision képminőségét.

Természetesen egy telefon kijelzője sokkal kisebb, mint egy mozivászon, azonban a technológia hatalmas előnye, hogy a képernyő méretétől függetlenül képes ugyanazt a látványt produkálni. Sőt, a fejlesztő cég ígérete szerint – ahogy még modernebb kijelzők érkeznek a fogyasztókhoz – az élmény csak javulni fog, ugyanis a Dolby Vision a csúcsminőségű képernyőkön látható képkockákat is fel tudja „turbózni”. Érdemes megnézni a Dolby weboldalán látható összehasonlítást, amely megmutatja, mi a különbség egy „hagyományos” és egy Dolby Vision-képes okostelefon kijelzője között.

A technológia további előnye, hogy a rivális HDR 10 formátumhoz képest jobb tömörítéssel is dolgozik, vagyis kevésbé terheli a felhasználó sávszélességét, miközben nem enged a minőségből. Ráadásul, körülbelül 15 százalékkal kisebb az energiafogyasztása, így tovább lehet élvezni a csúcsminőségű fotókat, videókat, vagy akár a Netflix tartalmait is.

Dolby Vision már telefonon is

A jelenlegi leglátványosabb képeket garantáló Dolby Vision technológiát ma már okostelefonunkon is élvezhetjük, amennyiben az idei Mobile World Congressen bemutatott LG G6 lapul a zsebünkben.

A koreai telefongyártó és a Dolby ugyanis itt jelentették be együttműködésüket, amelynek köszönhetően minden eddiginél szebb képminőségben gyönyörködhetünk a rendhagyó módon nem 16:9, hanem 18:9 képarányú kijelzőn. Köznapi nyelven szólva: ez élénkebb és élesebb képeket eredményez, korábban sosem látott színgazdagsággal kiegészítve.